1963. december 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
177
. . i <J Előnyös volt a tanácsi ipar exporttevoke nysugere az ®,rtex keretén ‘ belül a helyi ipar termékeinek exportjára al kuit önáll főosztály: az ürtizánia eletrehivása is© #z emlitett főosztály a helyi ipar olyan termékeinek keres külföldi piacot, mely termékek ér iéke sité- séve 1 külkereskedelmi vállalat korábban nem foglalkozott. így vált exportcikké a nyakkendő, az ernyő, a gombi ele ség, a filo papucs, a hangszer, stb © A budapesti tanácsi ipar 56 vállalata közül exportra termelő 45 tanácsi vállalat 36 külkereskedelmi egységgel áll kapcsolatban, termékeinek exportját célozva. Az exporttermelés szempontjából számottevő ipari vállalatok és az átadott áruk kiszállítási volumenét példá- zatosan az 1. ez. melléklet tünteti fel. a tanácsi ipar exporttevékenységét jellemzi, hogy mig z értéke sité- ei irányok a demokratikus és a tőkés piacok viszonylatában országos szinten 70-3%) /os megoszlási irányt mutatnak, addig ez az arány a tanácsi ipar egyes szektoraiban - pl. a oca. 160 milliós exportot le- I bonyolító ypnüiparban - közel jár az 50-50 %-os megoszláshoz. *z i értéke sitési irányok szabatos felmérését megnehezíti, hogy termékeit az illetékes külkereskedelmi vállalatnak átadó ipar az exportkötés re - I lációjáról az esetek többségében nem tájékozott. A tanácsi ipar közvetlen érdekeltségét az e xporte véke nységben megteremtette és kidomborította az a külkereskede Imi kollégiumi határozat, amely az exporttal megtermelt devizahozam 1 %-ának a tanácsi ipar javára történő.vissza térítését rendelte el. * visszatérített 1 % devizaösszegének 94 /a exportfejlesztési célokat szolgáld gép- és anyagimport, 6%-a pedig utazások fedezetit képezi..# csatolt 2.sz.mellék- le t taté lesen faltünteti a beszámolási időszakban mindkét cimen visz- szatéritett devizák összegeit, az 1963* március 31.-1 egyenleggel együtt. * népgazdaság devizamérlegének a kapacitás lehetőségein belüli szolgálata - a budapesti tanácsi ipar működését a jövőre is meghatározó feladat. *nnak lehető elkerülése érdekében, hogy az export tartalmi összetétele teljesen Önkéntelen legyen, fokozni kell a tájékozottságot, a termékek külkereskedelmi gazdaságossága /az u.n. G-mutatók/ vonatkozásában. Bő vi te ni kell °zon termékek exportvolumenét, amelyek alcosony G-rauta tójukkal, bérigényes jellegükkel, tőkés relációjú kiszállításukkal, elsősorban alkalmasak arra, hogy hasznosan szolgálják y M JTf I I í I * • ■**.
