1963. november 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
161
i J a programot a tél?! Miért vitte el? Bo lehetett volna már hozni a késést, ha még ma in nem a aegédmunkaerőkön meg a kézimunkán alapulna a magyar ipar. Nem tudom, hogy hová lyukadunk mi ki ezzel a dologgal. Végül 3.ooo lakást fogunk majd tervezni* mert nem bir többet az épitőipar? Tüzzük egyezer napirendre az építőipar anyaghelyzetét, gépesítésének a problémáját, a dolgozók szociális ellátottságának a kérdését, - azt, hogy miért mennek el az emberek az építőipartól. Egyébként most ia mennek. Ellentétben azzal a gyakorlattal, hogy máskor ősszel ide-jüttek ki telelni, most elmennek az építőiparból. Az államiból is, meg a tanáéiból is. Éppen ruont arra szox*etnénk erőfeszítést tenni, hogy hozzuk rendbe építőiparunk szénáját és no mindig azon múljék a dolog, hogy rnoot nem lehet felvenni loo, most 5o embert éa ükkor nincs tervtel jesités . Ami a felújításokat illeti, nem tudok egészen egyetérteni azzal, hogy mindegy, hogy télen üzletet meszelnek-e vagy nem meszelnek. Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy az építőipari vállalatok a pénz műszaki ellenértékét leadják* Ha lakásfelújításra kapunk pénzt, akkor nei/nindegy az, hogy üzletek meszelésére forditottuk-e, azután számláztunk és fel is vettük a pénzt, csak éppen lakásokat ne n újítottunk fel, hanem olyan üzleteket, amelyeket egyébként nem in kellett volna felújítanunk, de miután télen lehet meszelni, hát bemeszeltük őket. Szóval ne nyugodjunk bele a problémákba, hanem sokkal nagyobb harcot kell folytatnunk a rendért, a azeivozett- s ég őrt. Harrer Ferenc: Végre! Bondor József: Ne vegyük egyszerűen tudomásul, hogy igy van és mit lehet csinálni, hanem a mellett, hogy tényleg igy van, és ebben a percben tényleg nem lehet sokat csinálni, törekednünk kell urra, hogy jól csináljuk a dolgokat ós ne legalizáljuk azokat a hiányosságokat, amelyek miatt rosszul mennek a dolgok. Bár tudomásul kell vennünk a népgazdaság helyzetét, azt, hogy a lakáaproferam annyi, amennyit kapunk, mégis szegezze le a Végrehajtóbizottaág, hogy ezt tudomásul veszi fi i ■- 14 -
