1963. október 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
128
J * \ i i ,.*vj BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSA VÉGREKAJTÓBIZOTT SÁGÁNAE XII, Egészségügyi Osztálya l Tárgy: Jelentés a fővárosi üzem- egészségügy kérdéséről. Mpgbe 8zéÍv9, egyetért: Egészségügyi Állandóbizottság, üzemorvosi Szakcsoport. T. VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁG! Az üzemegészségügy az állami egészségügyi szolgálat szerves része, melynek keretében 1816 napi munkaórában 147 főállású és 173 rész- álláau üzemorvos, ezenkívül 53o napi munkaórában, főleg részállásu szakorvos működik. Az üzemi rendelők kb. 500.000 ipari dolgozd üzem- egészségügyi gondozását látják el. Az üzemegészségügyi munka nem pusztán gyógykezelésből áll, hanem magában foglalja a megbetegedések, a táppénzes helyzet folyamatos, beható elemzését, a betegségek, a foglalkozási ártalmak keletkezési körülményeinek igen alapos tanulmányozását, javaslatok tételét azok megelőzésére. Az elemzés nyomán intézkedések megtételét, a gondozási módszer kiterjedt alkalmazását. Sajnos Bök üzemi rendelő színvonala jelenlegi helyzetében nem felel meg ezen körülményeknek. Okai a következők: Az üzemegészségügy káderhelyzete. Az üzemorvosok korelosztását tekintve, ezek 43,4 #-a 60 éven felüli, ozon belül 5 orvos 70 évet, 5 pedig a 80 évet is meghaladta. Nyugdíjaztatásuk eddig, a fennálló orvoshiány miatt, lehetetlen volt, dacára annak, hogy munkaképességük éppen koruknál vagy olaggottságuknál fogva a legjobb indulat mellett sem teljesértékü. A rossz személyi ellátottság másik oka, hogy az üzemegészségügy államosítására csak 1951-ben, utolsó szektorként került sor. Az akkor fennálló orvoshiány miatt olyan orvosok is kerültek erre a területre, akik más egészségügyi intézménynél már elhelyozkodni nem tudtak,vagy onnan kikoptak és mint körzeti, rendelőintézeti, kórházi, stb. . top -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------i
