1963. október 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

47

I

i- 8 el, és az eladásra kerülő virág és egyéb növényanyagot nagyrészt saját maga állítsa elő. Mindezek mellett pedig termeívényei minőségileg is jobbak, kulturáltabbak legyenek a szövetkezetek és őstermelők termelvényeinél, melyeket egyébként nem kívánunk megszüntetni, csupán bizonycs mértékig visszaszorítani, ami a.vállalat jobb minőségű á- ruja esetén önként bekövetkezne.

A vázolt célok elérése érdekében azonban a Kertészeti Vállalat fejlesztésre szorul, mert jelenlegi termelő egységeinek kapacitása kicsi, termelőeszközei elavultak és korszerűtlenek. Minőségi árut nagy tömegben csak fejlettebb berendezéssel képes termelni, mert az egyes termelvÍnyekre nem áldozhat annyi munkaórát, mint a szövetkezet, vagy az őstermelő,

2./ A Kertészeti Vállalat szűk és elavult termelési bázisa.

A Kertészeti Vállalat jelenleg 13 virágtermelő üzemegységgel rendelkezik, részben elavult, magánkertészetekből örökölt kis termesztőtelepheljrekkel. Áz elmúlt 10 év során a tcrmelőtelepek növelésére és felújítására úgyszólván alig kapott a vállalat beruházási hitelt.

Ugyanakkor a termelőszövetkezetek üvegházak építésére 6- 8 millió Ft beruházást kapnak. Előnyösebb helyzetben vannak a vidéki kertészeti vállalatok is. így pl. a volumenében lényegesen kisebb Hódmezővásárhelyi Kertészeti Válla-r lat az elmúlt évben 4 millió Ft beruházási hitelt kapott.

Növeli a Fővárosi Kertészeti Vállalat gondjait, hogy fővá- | rosunk fejlődése következtében egyre-másra szorulnak ki a

virágtermelő telepek a város belsejéből és nincs lehetőség ! arra, hogy a főváros határán belül a kertészet megfelelő területet kapjon, ezért igényeltünk Dunáb©gdány és Tahi határában egy 100 kh. területet, melyet a Pestmegyei Tanács VB. határozata alapján az elmúlt hónapban birtokba vettük. Az uj területen kialakulhat a vállalat egyik legnagyobb és

! - __

I Ifi

* V.:. • ts&p

I * I