1963. október 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
112
l Tessék elhinni, hogy igy van: kétségtelen a felderítés következménye, bár bizonyos értelemben következménye a budapesti zsúfoltság növekedésének is. Más okok is közrejátszhatnak. De hogy ezek is, az bizonyos. Különösen kiemelkedő a válások száma. Azt hiszem, hogy Dávid elvtárs ebben egyetért velem, ha más kérdésben nem is, hogy a válások száma kétségtelenül növekvő irányzatot mutat és növekszik egy másik statisztikai is, a züllés veszélyének kitett gyermekek számáról szóló statisztika. Növekszik a számuk a felügyelet hiányában. Ez a két legerősebb ka- teréria. A gyámhatóságnál a válások száma a láthatási ügyek tömegét jelenti I. és II. fokon. Mind jegyzőkönyvezendő témák. Nem lehet tárgyálni a két féllel ugy, hogy azonnal ne vennénk fel jegyzőkönyvet, mert különben mindent letagadnak. Muszáj dokumentálni. Itt azonban felvetődik egy kérdés: az, hogy nincs gépiről kapacitás. 2x14 Sz a főbaj. Az előadók- sajnos - kézzel irják a bődületesen hosszú jegyzőkönyveket, amelyekben nagyon fontos tárgyalásokat kell pontosan rögzíteni. Végtelenül fárasztó. Az akták száma rendkívül nagy. Naponta érkezik 4-5oo akta. Ezeket nem lehet komolyan elintézni. Mondom, alapvetően a gépírói kapacitás kérdését kell rendezni. Ez szőrit bennünket a legjobban kerületi szinten, de nálunk is. Mivel as I. fok as ügyeket nem tudja lezárni, azok jelentkeznek II. fokon is. Sajnos, nálunk sem tudjuk megoldani a kérdéseket, hiszen a II. fok sem tud okosabb lenni két szülő viszályában. Nem tud igazságot tenni. Bodonyiné elvtársnő kérdése nagyon txzxizxxkx fontos kérdés. Ezen a területen tulajdonképpen szemlébti harcok folynak. Az egyiknek a képviselője Dávid elvtárs, a másiké én, magam. Bizonyos értelemben megoszlunk ebben a kérdésben. De bizonyos értelemben törvényszerű i3, mert szeretnénk jól elrendezni as ügyet. Hogy kinek van igaza ebben a kérdésben, melyik félnek, melyik csoportosulásnak, vagy szemléletnek, az egy eldöntendő kérdés, de as élet fogja igazolni. Felvetődött, hogy differáljunk. Igen ám, de hogyan és milyen mértékben. El tudom képzelni, hogy külön választjuk az árvagyermekeket, külön a bűntettes gyermekeket, mert ezek tisztaprofilnak számítanak; és hogy külön választjuk a túlkoros gyerme- I I >/? “I » mm #** • 4- 15 -
