1963. július 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
83
% vételekből fedezik a kiadásokat. Második kérdésem arra vonatkozik, hogy az Erdő- gazdaság beszámolója a & 7. oldal 4./ pontjában arról beszél, hogy "a kész telepítéseket hivatalosan átadjak a Fővárosi Tanácsnak, a tényleges kezelésbevétel azonban nem történik meg." Kinek é3 mely szervnek adják át hivatalosan^ Költségvetésünkben ugyanis egy fillér sincs előirányozva erre a célra. Harmadik kérdésem pedig az lenne, hogy ezt az anyagot miért a városrendezési osztály hozza ide éa miért nem a mezőgazdasági osztály? Csikesz Józsefné: Eddig ki tartotta üzemben azokat a kőbányákat és mészégetőket, amelyeket most megszüntetni kívánnak? Ki végezte eddig a tereprendezéseket? M o 1 n á r László: Az erdők telepítésébe^ ill. védelmébe eddig mennyire tudták bevonni a lakosságot, volt-e rá lehetőség? Elnök : Gondolom, hogy a kérdések egy részére Tóth elvtárs, másik részére pedig Micsei elvtárs válaszol. Tóth Sándor: Az önelszámoló egységként való kezelés kérdése közöttünk is felvetődött. Az erdészetet önelszámoló egységként kezelni az erdőgazdaságon belül mi nem tudjuk. Az erdészet végső fokon nem úgy hajtja végre tervét, hogy ha a parkerdők, vagy a zöldövezeti erdők kezelésére szánt összegből esetlegesen megtakarít, az jövedelemként jelentkeznék, rót hiszem tehát, hogy amikor ez a pont belekerült a határozati javaslatokba, az elv társakban olyan aggály merülhetett fel, hogy a megtakarított költségek valamiféle formában jövedelemként jelentkezhetnek az Erdőgazdaságnál és igy kárt szenvedhet a zöldövezeti érdele. Mi minden költséget ráforditásos alapon kezelünk. Az Erdőgazdaságnak a költségmegtakarításban a zöldövezeti erdők tekintetében semmiféle érdeke nincsen, semmiféle veszély nem áll fenn tehát az esetleges, ferdén értelmezett jövedelmezőséget ille■ tően- ' 81 I i- 2 -
