1963. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
136
tejet, marhahuat adtunk. Szó van az anyagban arról, h0gy nem szeretik xx az0kat a termelési ágakat, amelyek nem jövedelmezők és rendszerint elhagyják őket. Ezért szíinnek meg a tehenészetek és biz0ny nálunk íb gyakran felmerül a tagság részéről, h0gy érdemes-e tehenészetet tartani} ha egy liter tejet sem lehet szabad0n eladni, hanem be kell adni, mert az az előírás. Milliós beruházásra v0lna szükség egy 0lyaa áll0mány létrehozataláh0z, h0gy szabad0n is adhassunk el tejet. Pillanatnyilag a marhahizlalás és a baromfitenyésztés a jövedelmező és általában arra törekednek. Fájdalmasan érintett bennünket, amik0r nekünk nem engedték meg. Azt m0nd0tta az imént a VB. egyik tagja, h0gy versenyben vagyunk a kapitalista 0rszág0kkal a termelésben. így van. De o^¥an körülmények között kényszerülünk termelni, h0gy nincsenek meg a személyi feltételek. A tárgyi és a személyi feltételektől elszakadva akarunk termelni: ráfizetéses lesz a termelés. Budapest környékén a zöldségtermelés az elsődleges, tehát az, h0gy a friss zöldség közelről és igy 0lcsén kerüljön a fővár0aba. Egyet is értünk vele. Nem is mindig e körül van bafl, adnánk mi a zöldséget olcsóbban íb. Általában szerződünk az állammal ax zöldségre és csak keveset viszünk szabad piacra. Az állami vállalat azonban nem mindig víbzí el tőlünk a zöldséget, hanem a nyakunk0n hagyja, mint ah0gy pl. tegnap este is 0tt hagyott 2o-3o q-át, mert fél centivel h0sazabb volt a spenótnak a szára, mint ah0gy szerették v0lna. Ez nem nagy0n ösztönzi a szövetkezetét a termelésre. Ilyen hibák is vannak tehát, amelyeknek 0ka nem mindig a szövetkezetben keresendő. Mi nem nagy0n s0kat keresünk a zöldségen. Csak akk0r b0lt a zöldség, ha nem az államnak adjuk el. Ha 28-3o £-os árréssel eladjuk a nagykereskedelmi vállalatnak, akkor tisztes hasz0n flarad ugyan a szövetkezetnek, de nem keres a0kat. % j /% i á - 24 - 25 - ^
