1963. március 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
"mmm ' ! _ — ...........-........— - i ff A fonti néhány tényezőből is látható, hogy az a küniilneny; hogy_ 1962* évi folmérusok szorint a korülőti tanáosok .uudapoa0-n. töbo mint 7OeOöo lakásigénylést tartanak nyilván, nem a reális helyzetet «84&.éfi|yJ!oáíSBfcJí!EáfSa4l0*SSá8á SiPráYaiégS«YÉiídSa terv teljesítését megnehezíti, vagy akadályozza: Szón kivül az alábbiakban fontos egy-két olyan elvi kérdéssel foglalkozni, mely a lakásgazdálkodási, tevékenység, az igazságosabb la- kásolosztás és lakásfojlesztésl „rv teljesítését segítheti elő. 1./ Az állami erőforrásból épülő lakások tulejdonyiszony szór inti m rág o¥röXa¥Jn/'.T7 7‘eg vál”t ozTa t asa* Jolonlog az állami orőforrásokból épülő lakások kb. 5o £-át szövetkezőt i lakások scszik ki és oz az arány a II. ötéves terv során emel-, kedő tendenciát m.utat. Ez azt eredményezi, liogy tovább csökken a ta-* nácsok runCóa’rázéro alá kerülő uj lakások száma és hogy gyakran a kisobb jövedelmű nagyobb családok csak szövotkozoti lakáshoz juthatnak. Ugyanakkor szélosodik a feszültség, amely a bérlakásokban és a szövetkezeti lakásokban lévők anyagi lotcrheltségo között fennáll. Statisztikailag io kimutatható, hogy az igénylők jelentős része nem tudna megfő .lelni a szövetkezeti lakásépítés anyagi felt ételeinek. Ezért még ebbon az ötéves tervben helyes megváltoztatni az állami és szövotkozoti lakások egymáshoz viszonyított arányát a szövetkezeti lakásépítkezés ióvására, oly módon, hogy -Budapeston- a szövotkozoti lakásépitkozés _35-4o ‘/a-os legyen a III. ötéves tervben az állami tulajdonban épülő uj lakásokhoz képest. 2./ A vizsgálat során több oldal1-! határozottan f • _ ho :y azTfosnos /tanácsi és "non ’oeruházásoó'l epl.,.1/ ‘aj _na.cá-‘ sokba költözők fizessék meg a bérlóri jog árát. Ennok lényege az volna, hogy uj lakáshoz ingyen senki se jusson. Ennek következtében az igényjogosultak anyagi toherbirókópossugükhöa mérton járuljanak közvetlenül is a lakás-probléma megoldásához. Ez a gondolat az előkészítő munka során és az azóta megtartott tárgyalásokon vita. tárgyát képezte, Ennok előnyeiről ás hátrányairól egyaránt szó esett. Véleményünk szerint a bérleti jog árának bevezetése nem helyes, mórt az az aránytalanságot nem csökkentené. Úgy véljük, hogy az érintettek ólétszínvonalának csökkentését is jelentené és ezt általános • és bérrendezés nélkül végrehajtani nem lehet. Felvetődött, hogy ennek a rendszernek a hővezetése politikailag jó hangulatot teremtene, le ellenvéleményként felvetődött az is, hogy politikailag káros hatást crodményozno, .3./ A tanáosok „lrkáz^;_qdálkpdáa„i tevókon^nó/génojc „bő_vitéso. A lakásgazdálkodási hatáskör bővítéséhez nagymértékben hozzájárulna# ha a szövetkezeti lakások építésének aránya as állami tulajdont képire lakások számához viszonyítva - as '"éhei fejezetben említett módon - csökkenne. Ezenkívül jelentősön szó ;itcni kell ©a különböző szervo]: % szolgálati 1 kánk-rotét,- valamint vz uj- és régi lakások tekintetében ogyoa csvtwon ronacletilog biztosított u.n* egyszeri bcrlőkijelő..esi •jogát, amely egyben az egységes lakásgazdálkodás megvalósítását is elősegítené, , ./» t I
