1963. február 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
119
H0gy milyen konkrét luagya* bajok származnak ebből, arra nézve csak egy példát! 'Egy évben beköttetünk 43.ooo könyvet. Pedig a dupláját kellene. A szabadpolcos kölcsönzés a legjobb kölcsönzési forma, mert az olvasó beleböngészhet a könyvekbe, válogathat belőlük. Ugyan alckor azonban nagyon koptatja is a könyveket, mert 15-öt is megnéz, mig kiválaszt 3-at. Gyakorlatilag mi a helyzet a kötésekkel? Középkori a ozabó Ervin Könyvtár könyvkötészeti kapacitása. Gépeink egyszerüen;füzőgépek. Az lektronika korszakában olyan vágógépünk van, hogy & dolgozóknak egy 5o kg-os vassal kell vágniok a könyveket. 8 0*000 forint egy ilyen vágógép. Évi tervünk 43.ooo kötet köttetett könyv. Ebből 23wooo-ci a mi könyvkötészetiinkben kötünk. Egy kötet ára igy 19 forint. A további 2o*ooo kötetet pedig kiadjuk kötésre szövetkezeteknek, részben még maszekoknak is. ott egy bekötött könyv ára 38*. 3o forint, vagyis pontosan/duplája. Felelőse égem. tudatában állítom a következőkét^ A Szabó .Ervin Könyvtár könyvkötészete 36o.coo forintÉicapacitást igényelne. Ebből csak 3olooo forint értékű a devizás gép, a többi HDK-beli, cseh, sőt hazai gép. Ha ezt a kapacitást meg lehetne teremteni, egy féléven belül bejönne a költség. Ilyen problémákkal küzdünk a technikai felszerelések tekintetében. Dezséri elvtárs említette, hogy meg lehet oldani ezeket a feladatokat. Meg is fogjuk oldani, ezzel a létszámmal is. Csak fel kell hívnom az elvtársak figyelmét valamire, a mi vonatkozásunkban is, a nagy szakszervezeti könyvtárak vonat- kgzásában is. Fanatikusan valljuk, hogy elkövetkezik az az idő, amikor megszűnik a lényeges különbség a szellemi és a fizikai munka között. A SzoT-könyvtárak és a Szabó Ervin Könyvtár területén azonban pillanatnyilag egy ellenkező folyamat játszódik le, egyre inkább fizikai munkává alakul u szellemi munka. Megoldjuk a problémát, irtózatos strapával és munkatöbblettel. Mert miről van szó? Mi pontosan tudjuk, hogy az egész országban, de elsősorban Budapesten meglevő olvasási düh nem elsősorban a könyvtárosok jé munkájának azs eredménye, hanem összpolitikai kép. A rádió, a televízió, a mozik, a ozinházak, a párt- és tömegszervezetek hajtok, terelik az emberek az olvasás felé. És a jó könyvek! A legnagyobb propaganda a könyv és az, ha beszélne^ róla, „ekünk t 4/9| I i- 41 -