1963. február 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
115
ff 8 D e s s c r i: öröm el olvastam a jelentést. Az a fejlődés, amelyet előre lehetett látni, bekövetkezett. Van néhány olyan szár., amely szerint jövőre elérhetjük, hogy a lakosság 25 százaléka könyvtári beiratkozott olv-sé lesz. Es igen nagy dolog, és ez adta a gondolatot nekem, - és úgy látszik, Sós elvtársnalc is - hogy feltegyem azt a kérdést, hogy tulajdonképen hol van a továbbfejlődés kulcskérdése. Én is úgy gondolom, hogy a munkaerők pontján, és természetesen a könyvtárra áldozott költségvetési tétel pontján. Ez utóbbira nekem is as as észrevételem, hogy as nem öss- szeg, amit könyvekre költünk* 5 millió forint a mai viszonyok szerint, és tekintve a megjelent könyvek ezreit és azok fontosságát, továbbá tekintve a klasszikusokkal: és sok fontos, régebbi kiadványnál: a hiányát, - mert hiszen ezek elfogytak, és kiadásuk aligha ismételhető meg - azt kell mondanom, hogy ez nem össze ;, és ennek sokszorosát kellene a könyvtárra áldozni. Ami pedig a munkaerő-kérdést illeti, bár én nem vagyok túlságosan nagy fantáziával rendelkező ember, de azt kell raon- j dánom, hogy az a program, amely itt van, ezzel a létszámmal végrehajthatatlan. Azt mondjuk a határozati javaslatban, hogy a tervosztály, valamint a énziígyi osztály vizsgálja meg további öt könyvtár bővítéséhez szükséges létszám kérdését, 3tb. Es már jól hang- .zik, de ha már ilyen fogalmazbem szerepel, hogy vizsgálják meg annak le' etőségeit, akkor azt kell mondanom, hogy ebből 1963-ban nem lesz semmi. Nézetem szerint ez a program, kivihetetlen, - különösen ha tekintetbe vesszük még azt is, hogy az előtérj sztéc szerint a gyengén, vagy alacsonyan képzett könyvtárosok száma tulnagy. Azt hiszem azonban, hogy nem leket tulnagy, mert a könyvtárosok továbbképzéséről elég jé adatok varrnak, 03 régebben sem volt a Szabd Ervin Könyvtár összetétele annyira rossz. Ezt a határozati javaslatot tehát egészen máskép kellene megfogolnazni•/'fi#von a terv és a költségvetés, - do álkor nem lett volna szabad engedélyezni a könyvtárnál: ilyen fejlesztését. Akkor valljuk be, hogy nem tudunk fejleszteni és a. or járunk azokba a helyiségekbe, amelyek rendelkezésünkre állnak, j Kégül szólhi álcáról: még a könyvkötészetről is« Ez a kérdés tavaly is szerepelt. Nyilvánvalói hogy a könyvtár könyveit bo kell kötni, és külön jó papírral beborítani. Es is mind munkát jelent. Ila az ember rendszeresen jár egy könyvtárba, rendszeresen A/P — 1 I- 36 -
