1962. szeptember 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
16
I 'ti j 5*sz., pi? 11 éklet * A tanácsi vállalatok költségszint é_s eredmény alakulása. A tanácsi vállalatok költségszintje népgazdasági ágazatok szerinti megoszlásban a következő: ’ 1961,1.félévi 1962,1.félévi • altérés .termelési érték %-ában emelk. csökk, Ipari 89,9 9o,o 0.1 Építőipar 83,1 84.3 1.2 Közlekedés 93,8 93.5 — 0.3 Kereskedelem 98,3 98,3 Egyéb .igazat 92,2 „ 93.4 1.2 A költságszint emelkadés az ipar, építőipar és az egyéb ágazat vállalatainál következeit be, melyet a közlekedési vállalatok kisebb mérvű költségszint javulása nem tudott ellensúlyozni, A kereskedelem változatlan költségszintjén belül a Kereskedelmi osztály vállalatainál 0,1 % a romlás, melyet a Gyógyszertári Központ javulása ellensúlyozott. Az ipar ágazaton belül a helyi ipari vállalatok és az élelmiszeripari vállalatok költs égszint le egyaránt 1.0 %-al emelkedett, r-lyet az egyéb ipar váll latok koltsegszlnt csők' enése teljes egészében nem ellensúlyozott, A helyi ipari vállalatok önköltség romlását az anyag költség t’ el íredé— se idézte'elő. Az anyagköltség növekedését a gyártmány összetétel megváltozásán túl - a termelés ~-z anyagigényesebb cikkek felé tolódott el - egyes vállalatok helytelen g'edálkoaááa is elősegítette. Tgv pl,: a Főv, Faárugyár anyag hányada 9.9 %-al - 9oo ezer Ft - emelkedett a bázishoz viszonyítva a minőségileg meg nem felelő anyagokból történt gyártás miatti javítások anyagfelhasználása és a helytelen műszaki irányítás következtében. A Főv, Művészi Kézműves Vállalat 4.5 %-os költségszint emelkedése a kerámia lapok gyártása miatt következett be, A mázas kerámia lap gyártásánál részben a máz rossz minősége, részben a szakmai hozzá nem sirtés következtében a selelt olyan magas./125 ezer Ft/ volt, hogy a gyártás rentabilitását lehetetlenné tét te, A gyártást a Tröszt a félév végén Icái1itotta, azonban felelősségre vonást a magas selejtért sem a vállalat*som a Tröszt nem alkalmazott, n főv. Tükör és Sik.üvegcsiszoló Váll. 1.7 %-os önköltség romlása döntően abból származott, hogy a tükör borítást nem az előirt technológia^szerint végezték, és a hibásan borított tükrök ujraboritása jelentős anyag és bérköltség felhasználással járt. Az élelmiszeripari vállalatok költségszint emelkedését a sütőiparban j a lisztek gyenge minősége miatti fajlagos liszt felhasználás emelkedése, a magasabb anyag költségű finom fehérkenyér termelés 22.2 >-os növekedése, a sütőipari célkocsik üzembehelyezése ás asszál!itási tevékenység átszervezése idézte elő, A szikviz ipar. hütőipar os az édesipar koltségromlását as elhúzódó kedvezőtlen időjárás eredményezte. Az épitő ipar 1.2 %-os költségszint emelkedése amagasépitőiparban \ következett be, részben a kedveződen időjárás miam i termelési, term:lókény3égi terviamarad'sok, részben a hatósági árváltozások ki~ ! hatása miatt, A kereskedelem változatlan költségszintjón belül romlot* a kereskedelmi osztály vállalatainak költségszintje. A köljsogszint aneltodes I * ** I ./.
