1962. június 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
100
! í- 2 könyvtári hálózatnak és a könyvállománynak a fejlesztésére kb. mekkora összegű helyi erőforrást használtak fel 1950 és 1962. között. Esetleg évenkénti bontásban tájékoztathatna erről Moharos elvtárs. Van-e számításuk az elvtársaknak arról, hogy a könyvállomány hiányát és a könyvtár felszereltségének a hiányát 1965-ig milyen ütemben és milyen összeggel lehetne pótolni. Általában agy van a jelentésben felvetve a kérdés, ho y van a Művelődés- Ügyi Minisztériumnak egy normatívája: looo lakosra 12oo könyv. Kb. mekkora összegre volna szükség, ho1 y az 5 éves terv előirányzata teljesüljön. Alapvető felszereltségi hiányokról is beszél a jelentés. Kb. mekkora összeggel lehetne a hiányokat pótolni? Götz : Mennyi azoknak a könyveknek a száma, ill. értéke, amelyeket hosszabb ideje nem vittek vissza és történik-e intézkedés azok értékének a megtérítésére? G y a 1 a o 3 : Végeztek-e számításokat arra vonatkozólag, hogy mekkora létszámiegészitésre volna szükség ahhoz, hogy normális keretek között tudják végezni a munkát 1963 január 1-től kezdve. Elnök : Nekem is volna egy kérdésem. A 7. oldal második bekezdésében van sző a Művelődésügyi Minisztérium könyvtár- fejlesztési irányelveiről. Mik ezek az irányelvek? - azt szeretném megkérdezni. Moharos elvtárs válaszol a kérdésekre. M o h a r o 3 : Endrei elvtárs kérdésére válaszolva: a kerületi tanácsok 1959-től kezdve durván átlagban évi 4oo.ooo forinttal járultak hozzá a községfejlesztési alapból a könyvtár támogatásához. A könyvtár költségvetési összege pedig, amely a Fővárosi Tanácstól megy, 15-17 millió. Hogy a felszerelés hiánya mekkora összeget tenne ki és hogy mekkora összegre volna szükség ahhoz, hogy a minisztérium irányszámait az 5 éves terv végére teljesíteni tudjuk? Ez a Fővárosi Tanácsnak pesszimista számítás szerint is mintegy 3o-35 millió forintot jelentene, attól függően többet vagy kevesebbet, hogy a szakszerb "tol * ■-■'KP