1962. május 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

9

I v ! * * szerű igénybe venni, hogy saját erőforrásaikat mozgósítsák az üzemi dolgozók meggyőzése érdekében, hogy ki-ki a saját munká­jával is segítse elő a levegőszennyeződés elleni küzdelmet. II./ Részletes tennivalók. Az_üzemi_levegőszennyeződés. A Fővárosi KÖJÁL által nyilvántartott levegőt szennyező források 90 %-a ipari üzem. Ebből 57 % nagyüzem, 33 % pedig ki­sebb üzem. A szennyező források 2/3 része korommal és füsttel árasztja el a környezet levegőjét, 1/3 része egyéb, a technoló­giai eljárások során keletkező anyagot mint por, bűz, gázok bo­csát ki. Az üzemi levegőszennyezés elleni küzdelem tehát kétirányú: 1./ az üzemi energiatermeléshez szükséges tüzelés megjaví­tása, 2./ az alkalmazott technológiák révén keletkező levegő- szennyezés csökkentése. ad 1./ Az üzemek energiatermelése általában saját kazánok­kal történik.,A kazánok üzemeltetésének legfőbb hiányossága el­avult voltuk és hogy emellett túlzottan vannak igénybevéve, ka­pacitásukon felül termelnek. A fűtők bérezése alacsony, nagy­mértékű közöttük a vándorlás, szakmai képzettségül: általában hiányos. Munkájuk ellenőrzésére már vannak kezdeti lépések, do sűrűn tapasztaljuk, hogy az ellenőrök szakmai tudása sem meg­felelő. A legkiválóbb fűtéstechnikai szakemberek közreműködésével a kazánkérdés elvi tisztázása volna szükséges, majd az 01' közre­működésével megfelelő ütemterv, kidolgozása. Gyorsított ütemben kellene gondoskodni a kazánfűtők szakmai kiképzéséről és rendszeres továbbképzéséről. A gyárkémények füstölésének megjavítása, illetve ellenőr­zése érdekében felül kell vizsgálni a kémények magasságát és át­mérőjét, általános használatúvá kell tenni a tükrös rendszerű ( 4406.sz. fe L----------------------------------J- 7 -

Next

/
Thumbnails
Contents