1962. április 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
151
I d - 8 - í épitési mutatókat februárban még nem vették igénybe, és azt jelzik, hogy esetleg a harmadik negyedévben adnak megrendelést. Ez vonatkozik a folyó évre, de ez volt a múlt évben is, pedig azt hiszem, hogy a múlt évi tárgyalásnak az volt a célja, hogy erre az évre tapasztalatokat szűrjön le. Azt hiszen®helyes volna, ha a végrehajtóbizottság ismételten felhivná erre a megrendelők és beruházók figyelmét, és helyes lenne már most utána nézni, hogyan is állunk az 1962.évi munkákkal. A terv állandóbizottság ezt meg fogja nézni még ebben a hónapban és készséggel adunk jelentést a végrehajtóbizottság részére.Erre a két kérdéscsoportra tartottam szükségesnek a figyelmet felhívni, tehát: egyrészt a tervmódosítások propagálására, vagy tudatosítására a tanácstagok között, másrészt a beruházások nagyobb felelősségének kihangsulyozására. Elnök: Kiván még valaki hozzászólni? /Nem!/ Ha nem, akkor felkérem Lelkes elvtársat, hogy válaszoljon a fel- szólalásokra. Lelke s: A tervosztály jólesően vette tudomásul a Köböl elvtárs által elmondottakat, különösen a tervteljesités vonatkozásában. Szakigazgatási szerveink munkáját dicséri az, amit Köböl elvtárs mondott, mert való igaz, hogy egy évvel ezelőtti, vagy a korábbi évekre vonatkoztatva, a tervteljesités százalékos aránya megnőtt. Meg kell azonban mondani azt is, hogy ezen belül a minőségi munka is jelentős - bár nem kielégítő mértékben - javult a fővárosi tanács beruházásainál. Érzésünk az, hogy 1961-ben sikerült áttörni a frontot azon a vonalon, hogy nincs közömbösség a beruházások teljesítése terén, és tartalmi kérdésekkel is jobban foglalkoznak szakigazgatási szerveink. Nyilván ez a tartalmi foglalkozás hozza meg a százalékos emelkedést. A Köböl elvtárs által elmondottakhoz szeretnék néhány reflexiót fűzni. Az egyik az, hogy nem minden esetben üdvözlöm örvendetesen,főleg tanácsi vonalon, a limit alatti beruházások állandóan csökkenő tendenciáját. Ez a szemlélet az egész nagyipari szemlélet tükrében hova-tovább oda vezet, hogy a tanácsok szervezeti erőinek megfelelő kisebb beruházásokat nem tudjuk elvégezni, és kissé az a volumenáris szemlélet kerül előtérbe, hogy ezek miatt a kis munkákra nem jut pénz. Véleményem szerint - szemben néhány év gyakorlatával, és szemben a minisztériumoknál tapasztalható gyakorlattal, ami a limit alatti beruházásoknál elforgácsolási tendenciát jelentettL J-*00 * '***
