1962. február 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
62
olyan helyekre ad ki filmeket, ahol játszási engedély van. Viszont az szokott történni,hogy ha egy-egy Üzemben szerveznek mozi- látogatást, oda meghívják a művészt, levetítik a filmet és utána vitát rendeznek. Nyilvánvaló tehát, hogy oda is kellene filmeket kiadni, ahol nincsen játszási engedély. Természetesen nem olyan filmekre gondolunk, amelyek a bemutató mozikban szerepelnek, óa nem nyugati filmekre, hanem elsősorban magyar, illetve népi demokratikus, vagy szovjet filmekre, amelyek számunkra érdekesek, és amelyeken keresztül meg lehetne magyarázni a közönségnek az eszmei mondanivalót, vagy egyéb olyan vonatkozású kérdéseket, amelyek döntőek lehetnek, - döntőek lehetnek főképen a munkás-miivé sz találkozók szempontjából. Szükségesnek látom, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzunk. A következő probléma* az ismeretterjesztő mozik kérdése. Ezzel nagyon egyetértünk,és időszerűnek tartjuk, hogy ismeretterjesztő mozikat indítsanak meg. Egészséges gondolat, - ezért szükségesnek tartjuk, hogy ebben a tekintetben feltétlenül Egbros együttműködés legyen egyrészt a szakszervezetek budapesti szerrel vei, másrészt a TIT!—'tel a müsorpolitika kialakítása tekintetében, mert ez feltétlenül kapcsolódik az üzemi ismeretterjesztő munkához. Esetleg olyanra is lehetne gondolni, hogy vándor-mozi formájában pl. a textiles tárgyú filmet a textil-*E*É**e üzemekbe, vagy a vasas tárgyú filmeket a vasasüzemekbe vigyék el. Még egy megjegyzést akarok tenni azzal a vitával kapcsolatban, amely a nyugati és a szooialista filmekkel kapcsolatban merült fel. Itt felvetődik olyan dolog, hogy mig a nyugati filmeket, amelyek nálunk bemutatásra kerlllnek, hatalmas film-termésből válogatják ki, - még pedig csak néhányat válogatnak ki, viszont tübbezer készül, amiből nálunk csak 4-5-öt mutatnak be. Ugyanakkor a szovjGt filmek esetében ez a lehetőség ne^vetődik fel, - és itt bemutatunk művészi szempontból kevésbbé értékes filmeket is. Tehát előáll az a furcsa helyzet, hogy amig a nyugati filmek tekinteté_ ben a feltétlenül igényes, látványos, vagy megfelelő szintű filmeket i mutatjuk be, addig a népi demokratikus és a szovjet filmeknél, vn- .. 1 lamint a magyar filmeknél a filratermék zömét mutatjuk be. Ebből adódik az a helyzet, hegy az egyszerű néző mindig azt látja, hogy a nyugati filmek a legkáprázatosabb kiállításunk és nem tudom én, I Ál I I 1 I - 19 - I
