1962. január 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
65
* . mm fa * •* n '* $$Q0 ! fülünkben van as a sok panasz, amely as emeletráépítéssel kapcsolatban a múltban felmerült. A sok panasznak as volt a3 rilapj",-'ogy as emeletráépit éssel kapcsolatban nagy on sokszor ki voltak szolgáltatva az emberek kalandoroknak, akik különféle trükkökkel nicsalták r pénzt tőlük. Nemcsak panaszok voltak as épitkézések miatt, hanem nagyon sokszor nem is került sor építkezésre. Na yon sokszor felületes tervek készültek, nem végeztek kellő feltárást, igy álltak elő olyan hibák, nme lyek miatt utólag nagy óbb költségei: merültek fel. Azért vettük kézbe ezt 0. kérdést, hogy a jövőben kizárjuk a lehetőségét annak, hogy olyan épületekre építsenek emeletet, amelyekre nem célszerű építeni, akár városképi, akár műszaki szempontból. Most majd biztosítva lesz a lehetősége ©annak, hogy előzőié^; alapos műszaki feltárást végezzenek és co©"!: utólsm; kapja- nak építési engedélyt. A Szilágyi elvtárs Utal közölt 115-125.000 forint lényegében csok egy irányáé. Kimondja a rendelet, ho y ennél többe nem kerülhet egy lakán, mert ükcv az 'ne letráépít és nem gazdaságos, tehát nem hajtható végre. Nekünk célunk, hogy csökkentsük ezt az összeget rá szerintünk meg is van rá. a lehetősig. Egyszobás lo!:ás e.•'etében progresszív premiurar0 nd::ser bevezetésével 100.000 forint alá szeretnénk c.zökkenteni a költ?égői, kétr: obás Inkac ecetében pedig loo. 000 fór in. t körüli úrhoz szeretnénk eljutni. Ebben benne van a tervezési dij is. A feltárási és egyéb felmérési munkákat a HICI felujitási keretének a terhére kell élsz ■'mól• Megfelelő felt ár’lo na’- és műszaki vizs ál krü: kell tehát megelőznie rz emblotrráépítést. látnunk tóll • zt is, hogy városképi szempontból is ke 1; ee-e vagy sem egy-egy emelet ráépítése. Azt nem állítanám, ho..;. mihőségileg rossz lesz • 1 :á , mert ahol nem alakítható ki egy célszerű, e ísnsé^er la!:ás, ott egyszerűen nem fogjuk engedélyezni a ráépítést, viszont az lelet- ráépitós -el esetleg nr.-ryóbb la--tó okhoz jutnak, mint általában ©az állami lakások esetében, tudniillik .ré^i, na. •vóbb aló urrázu tá'-?/ / «... t/ X ^ sokra építene-, r '. Másik különbség pedig az, hogy hr valaki befizeti a pénzt e g szövetkezeti la másra, az a szövetkezeti 1:■!■: '■: a tulajdonába megy -át. Itt viszont mi : ’ 1’ zt? 115. ">00 úrinkba kerül egy egyszobás lakás. Az illetőnek először lo kell fizetnie 15.000 'forii fcot, utána meg 45.000 forintot ds még minői cs-'v a f eb o.v let jogát vásárolta ne ■■ , , * zv— ~ t mert r n -as nem lasz az ovo. 60 ~ 24 -
