1961. október 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

132

anyám olyan lakásban lakik egy csodálatosan szép házban, amelyben mindennap várható, hogy rászakad a csillár. Azt szeretném elmondani, hogy bár az előterjesztés­ben a Dob-utca is, a Majakovszkij-u. is tervezve van sortatarozás­ra, meg kellene nézni, hogy e kettő kozott, de még szélesebben a Majakovszkij és a Wesselényi-u. között melyek azok az értékes na­gyobb házak, amelyeken rendkívül fontos volna gyors munkát végezni, nem is a teljes tatarozás, de az állagmegóvás szempontjából. Sze­mélyesen is tudnék szolgálni adatokkal, de a VII. kér. Házkezelési Igazgatóság bizonyosan tudna. Ha még egy ötéves tervet várunk ezek­kel a VII. kerületi házakkal, akkor nagyon értékes házállomány fog esetleg menthetetlenné válni. Háber : Szeretném megemlíteni, hogy igen indo­kolt volna, hogy a XII. kér. Bőszörményi-ut is benne legyen a tata- j rozási tervben, mert a kerületnek az a főútvonala. I Ugyancsak hiányzik a felsorolásból a Zugligeti ut# Itt csak szórvány-házak vannak ugyan, de éppen ezért nem jelentene különösebb költségtöbbletet, ha az ottani állami házakat is bele­vennénk a tatarozási tervbe, tekintettel arra, hogy szintén főút­vonalról van szó. I Perényi: Ami az előterjesztésben van, azzal nagyjából egyetértek. Mégis van bennem egy olyan érzés, hogy ez a program nem eléggé biztosítja annak az irányelvnek a megvalésitá- sát, amelyet elfogadtunk az 1./ napirendi pontban, ahol pedig tul- erősen is hangsúlyozzuk, hogy az eddiginél fokozottabban kell töre­kedni a világvárosi szinvonal növelésére. Úgy érzem, hogy a belső kerületek házainak több 5 éve3 periódusban való helyreállításá­val azt fogjuk elérni, hogy az épületeknek még az egyik felét 3em állítottuk helyre, máris ujbél kell kezdeni a helyreállítást. Sok­kal nagyobb koncentrációra gondoltam volna a belső kerületekben. Egyszer már felvetettük, hogy ha kevés is az anyagi eszközünk, még­is meg kell oldani ezt a kérdést. Nera kulisszákra, nem fiotemkin- ! módszerre gondolok, hanem legalább az épületek külsejének a rendbe­hozatalára, mert ha loo méterre elmegyünk a tanácsházától, egy mel­lékutcába, máris réme3 helyzetet látunk. Pedig úgy érzem, hogy vol­na hozzánk erőnk, ha helyesen használnánk fel. Az az érzésem, hogy helyenként, egyes peremkerületekben nem okvetlenül kell erőszakol­nunk a sortatarozásokat. De a nemzeti vagyon szempontjából, a város^ i - —a— _, I * - 14 - 1

Next

/
Thumbnails
Contents