1961. április 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

165

I

U I-29része a költségvetéséből semmit, a nagy többsége pedig alig 2 %-ot fordit a tömegsport finanszírozására. Ha figyelembe veszem, hogy nemcsak nagy egyesületeket, hanem nagyon sok üzemi, kerületi kisebb egyesületet is megvizsgáltunk, akkor ez a költségvetési gazdálkodás a tömegsport szempontjából politikailag is figyelemre méltó, és feltétlenül intézkedést igényelne.

Ugyanilyen kérdés, amely részben összefügg az 5%-os emelés problémával, hogy minden mutatót emeljünk 5%-kal. Ugyanakkor van egy ellentétes tendencia, hogy a sportkörök a saját bevételeiket folyamatosan lefelé «terve zik. 196ü-ban -,1959-hez viszonyítva - a sportkörök 10%-kai kevesebb saját bevételt terveztek, de még ezt sem teljesítették. Az egyik oldalon tehát nő az állam felé begyújtott igó-ny, ugyanakkor pedig a másik oldalon a különféle rendezvények józan keretek közö’ti megszervezéséből eredő jövedel- ot rnek elérésére való törekvés csökkenő tendenciát mutat. Megállapításunk az, hogy nagyon komoly lehetőség von arra, hogy az egyesü- letek - legalábbis az eszköz ' egy rcszót-M a saját erőfeszítéseik utján elő tudják teremteni a gazdálkodás megjavításával, illetve torv nyes bevételeik növelése révén.

Felvetem még az üzem sport kérdését. Tapasztalatunk az, hogy megközelítően sem olyan optimálisan néz ki a kép, hogy az iize . sportot az üzem jel legéhez akarják alkalmazni. Csak egy példát hozok fel: a lojrinczi fonó dolgozóinak 80%-a nő. Ezzel szemben egy 13 fővel működő női szakosztály van - egyébként a football" csapatra költik el a költségvetés egészét. Egyszóval: úgy érzem, hogy a jelentés ilyen szempontból nem ad hü képet, és a BTST-nek ezen a téren komoly befolyással is kell élnieti.

Ami a forint-felhasználást és az 5% elbírálását illeti, szeretném felvetni., hogy csak hivatalosan, a költse vetésen kérészI /A'

■-ff** » ■ ssnp