1961. március 22. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

193

r '

, -ra. , . vmm^rnI S

i

ft - 8 lesz/hitclosok, ha az utcaelnevezéseket ilyen mértékben megváltoztatjuk. A névtelen utcák esetében természetes és jó dolo, , hogy nevet adunk nekik, de ahol nem névtelen utcákról van szó, ott csak nagyon kivételes és nagyon meggondolt esetben kell változtatni. Nem értem, miért kell a Szugló-utca, vagy az Angol-utca elnevezését megváltoztatni?

Harrer : Az a kérdés, hogy Horváth Imréről akarnak- e utcát elnevezni?

Sós : Nem csináltam statisztikát arra vonatkozóan, hogy hány utcanevet akarnak megváltoztatni. Állítsuk le ezeket és csak nagyon meggondoltan éo indokolt esetben hozzanak ide egyet-egyet.

Dezséry : Én is amellett vagyok, hogy ismert utcaneveket ne változtassunk meg, mert ennek nincs értelme. Vannak uj lakóteleink, ahol lehet uj utcákat elnevezni. Azonkívül intézkedjünk ott is, ahol kettős elnevezések vannak. Távoli időpontnak tartom, hogy 1963-ra lösz vége az egész procedúrának. Van körülbelül 12-20 olyan utca, ami minden kerületben van, és ebből nagy bonyodalmak szoktak származni.

Harrer elvtárs Latinka Sánuorral kapcsolatban azt az érvet hozta fel, hogy működése nőm budapesti, hanem vidéki vonatkozású*

Ne haragudjon érte, Harrer elvtárs, ha a következőket mondom: Latinka Sándor Budapesten lakott nagyon hosszú ideig, - most pillanatnyilag

nem tudom megmondani, hogy hol - itt tanult. De ettől eltekintve is:

Lőrinc,^'

Dózsa György, iÉN'pap, Bocskai, és elsorolhatnék még egy csomó nagy nevet, akiknek semmi közük sem volt Budapesthez, egyszóval: ez nem szempont. Latinko Sándor működése országos jelentőségű: feddhetetlen jellemű vértanúja volt a Tanácsköztársaságnak, a termelőszövetkezeti mozgalomnak közismert hősi mozgatója, első kísérletezője. Egy egészen nagy név. Nem tudom, hogy itt szempont-e az, hogy nem volt budapesti.

Sok-sok olyan utcahóv van Budapesten, amelyek viselőjének semmi köze

/Ml

i — I

| >.’ * ') -fiP