1961. március 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
126
| * 14 - * birjuk-e ezt és nea az történ1k~e, hogy bizonyos nem magyar ■-pv drámák - mindenjfélét értek rajta - talán éppen azért jutnak Budapesten olyan nagy népszerűséghez, iáért a bemutatott magyar drámák között viszonylag sok a közepes, vagy az annál is gyengébb?! A színvonal eueiéoe tehát mégis csak mindannyiunk szándéka, és ha nem sikerül, az csak a jelenlegi Írói nemzedék képességét érintő kérdés. Olyasmit azonban nem mondanék, mint amit a ÁB-IP jelenté te mcnd, hogy a magyar szinházi drámairodalom megtorpanásáért komoly felöl őssé# terheli az Írókat. Hát & magyar irok kezüket lábukat törik, ;'og,y drámát vagy filmet Írhassanak, - ez kétségtelen! Mindenki erre a babérra éa erre a lehetőségre pályázik. Nem felelősség terheli őket, hanem azt kell mondanunk,hogy nem megy móg egyazon jól. Nagyon biztató ebben a jelentésben az, hogy színházaink póthitel nélkül odlják meg a feladatokat, ami azt jelenti, hogy ez u munka nagyjúoanregészében jól folyhatott. Alapvető nézetem tehát az,*hogy mlvelje. szinházi ügy országos ügy, együtt kell mü- ködhiink a miniuztérlummal és a kulturális életünkre vonatkozó eszmei irányítás ismert anyagaira kell támaszkodnunk. Szeretné* megmagyarázni azt, amit a Maddoh-üzinházzal kapcaolutban kérdeztem, mert egyéni véleménynek szánom ugyan,de fontosnak tartom megmondani, hogy én nem tartom bűnnek azt, hogy a Pillantás ajtóidról', vagy Az ügynök halála’, Budapesten ilyen sikert aratott, Semmi rosszat sem érzek abban, hogy ezeicet a darabokat bemutattuk. Én személy szerint azt hiszem, hogy Miller az egyitt legnagyobb élő dráma-irónk ma. L hét, hogy ismereteim nagyon ozükek, de szerintem nagyon nagy darab a Fi Hántás a hidról' éa nem érzek benne semmi rontó hatást, holott témája roppant kényes. i;z az egyéni véleményem, nem mint VB.tag akarom hangoztatni. Nem szeretem, ha a kérdéseket olyan feszültségbe hozzuk, ós u ,y állítjuk őkt t egymásmellé, hogy egy egészen nagy szabású drámair nak egy müvét egy harmadrendű magyar drámaírónak tematikailag esetleg helyesebb müvével votjtlk egybe, mert ez nem helyes mérce. A Madách Színház munkáját én jónak tartom. Lehet, hogy nem tudok kullaza-titkokat, de én jónak tartom munkáját éo őszintén szftlva csodálkozom azon, hogy Ol dicséret eoben a jelentésben csak , annak a három színháznak jut és a Madácáhnak nem. Hozzáteszem hogy a Bábszínház valóban gyönyörű, és nagyon áldozut-kéoz munkát végzett és örülök, hogy végre ogyazer észrevették. Azt is elismerem, hogy a József Attila Szinház különösen a p® rom-előudúuok, u munkáWuvész t lálkozók vonalán a sajtóból is észlelhető miidon nagyon komolyan I , _______AZ£____________ I .. •'?
