1961. március 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
115
Kelen* Az ügy fontosabb, mint az előadó. Tárgyaljuk le nélküle. /Szánté Miklós megérkezik./ Elnök* Szántó elvtárs megérkezett, némi késéssel tehát megkezdjük a kérdés tárgyalását. Szánté elvtárs, van-e valami azébell kiegészítés a jelentéshez? Szánté s Egy dolgot szeretnék elmondani az elvtársaknak. Az elmúlt napokban egy felülvizsgálatot hajtottunk végre, a József Attila Színházat néztük meg abból a szempontból, hogy honnan, milyen körből járnak ebbe a zinházba, amelyet mi olyan helyként tartunk nyilván, mint amely a XIII. kerület munkásai Bzámára készült. Ez volt tehát, az egyik dolog, amelyet meg akartunk nézni. A vizsgálat másik szempontja pedig az volt, hogy a közönségszervezés hatékonyságára voltunk kivánoaiak. Olyan kérdéseket tettunk fel, amelyeknek megválaezolásábél kiderülhet, hogy milyen ösztönzésre megy a közönség ebbe a színházba, a kérdéses darabhoz. A közönségszervezés hatékonyságára voltunk kiváncsiak, tehát arra, hogy mely társadalmi körből, milyen rétegből adódnak a nézők. \ * Az anyag teljes feldolgozása még hátra van, de mindenesetre máris kiderültek a következők* Három előadás közönségét vizsgáltuk meg és mindhárom előadás közönségének 25 százaléka adódott a XIII. kerületből, ugyanannyi budáről, a többi pedig Budapest többi részéből. A második kérdésre adott válaszból!* kiderült, hogy az effektiv munkások száma kb. 3o-35 százalék és arányosan oszlik el korban, nőmben éo foglalkozdsi ágbai a nézőközönség között. A harmadik kérdésre pedig a nézők 9o százaléka azt válaszolta, hogy azért ment abba a színházba, mert kedvenc színészei játszanak ott. A megjelentek közül mindössze 15-2o százalék volt az, amely a közönéég-szervezés hatására volt jelen. Még egy dolgot szeretnék itt elmondani, ami nagyon érdekesen kiderült a válaszokból. Becsaptuk magunkat, amikor egyszerűen veszünk egy globális számot, mint amely megmutatja, hogy a látogatottság mekkora. A látogatottság időről-időre valóban emelkedik, de szinte minden néző megjegyezte, hogy 2-3 darabot látott az utolsó negyedévben. Ha tehát nem nézzük meg, hogy mekkora az 1 fóré jutó látogatottság, hanem egyszerűen csak a nézők számának emelkedését vesszük, akkor nem kapunk választ arra, hogy van-e a budapesti közönségben olyan szüzróteg, amely színházba nem jár, vagy nagyon lce* Jd | I- 2 - I 4 •
