1960. december 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
7
^megértése vagy mog nem értése szarint tártónt. Jelentős fejlődés ott mutatkozik, ahol a kerületi pártbizottságok időben hathai ós támogatást adtak az iskoláknak,, /III., IX., XIV. kerület/ A jelenlegi átmeneti időszakban a tanulók egy rószót a betanított munkások munkaterületén foglalkoztatják. Az ált. iskolák politechnikai képzésének megvalósitása és tanműhelyi előképzés után az üzend gyakorid; i képzés eredményesebb lesz. fa A tanulók foglalkoztatása tervszerűen leginkább az üzemi, technikumi és ipari tanulóintézeti tanműhelyekben történik. Ezek ellátottsága jó* A középiskolai tanműhelyek felsaerelését nagyrészt a patronáló üzemek biztosították, ebből követkozőleg szerszámé llát ott s águk igen különböző. Az iskolai tanműhelyek azonban nem helyettesíthetik az üzemi légkört, a munkásosztály közvetlen nevelő hatását, A tanulókat foglalkoztató Vállalatoknak egyöntetű igénye az, hogy a ta~ \ nuléknak fi tördelésbe Való bekapcsolódását lehetőleg üzemi, tanműhelyi előképzés előzze meg. Ez kiküszöböli a hosszú ideig tartó szemlélődést az egyes munkaterületeken, ami káros mind a szakismeretek szerzése, mind a negatív nevelőhatás szempontjából. A szakmunkások melló beosztott tanulókat az üzem termelési igényének megfáelően kívánják foglalkoztatni, nem veszSk figyelembe a szakirányú képzés pedagógiai szempontjait /fokozatosság, egymásra épültiség/. A gimnáziumok és az üzem kapcsolatát a tanulók szakirányú foglalkoztatásából eredően szerződésben rögzítik, Ezeket a szerződéseket az üzemek V többségében Ab, 70 %/ egy éyre kötottték meg, mert az üzemek megfelelő párt- és kormányhatározat nélkül több évre szóló kötelezettséget nem vállaltak. A gimnáziumokban folyó szakmai előképzés helyzetéi a következő tanévben javitani fog az iskolák szakmai profiljának megállapítása» Folyamatban van és 1960. decemberében fejeződik be a profilirozás, amelynek során a kerületi pártbizottságokkal és tanácsokkal egyetértésben egy- egy gimnáziumban 3-4 szakmánál többet nem oktatnak. Jelenleg ugyanis sok gimnáziumban.egyes osztályok 5-6-os csoportokra osztva részesülnek \ üífemi oktatásban. Ezzel a jelenleg több mint 100 szakma oktatását mint egy a felérő csökkentjük, lehetővé téve ezzel a szakma elsajátításához feltétlenül szükséges tantervet /tematikák./ kidolgozását. A gimnáziumok szakmai profiljának kerületi viszonylatban történő megállapításával agyidőben mód nyílik arra, hogy mellettük kialakítsuk a bázisvál- I I- 5 - I
