1960. szeptember 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

89

i

\ ] •'

az ovodai férőhelyek száma. Ha a szükségletet nézzük, tehát azt,

hogy mi moat a fontosabb: az ovodai gyermekek elhelyezésének szorgalmazása, vagy a napköziseké, akiknek tanulása ellenőrzéséről is szó van, akkor az én véleményem szerint felmerül az a kérdés, hogy nem volna-é célszerűbb a napközikre vonatkozó tervszáraot hozni az ovodai tervszám helyett.

Nem lényeges megjegyzés, de talán érdemes volna meggondolni a következőket: A 4. oldalon szó van a munkáséparaszt származású tanulók segítéséről. Nagyon egyetértünk azzal, hogy az előterjesztésben szó van erről a kérdésről, úgy gondolom azonban, hogy egy kissé politikusabban is fel lehetne vetni ezt a kérdést.

tudniillik évek óta komoly gondja az osztálynak. A baj nem abban van, hogy a pedagógusok nem tudják, hogy ez a kérdés nagyon fontos, és hogy számon kérik tőlük, hanem abban, hogy szivükkel és meggyőződésükkel egyelőre még nem értették meg megfelelően e kérdés fontosságát. Hiányzik még az a bizonyos világnézeti és oszv tdlyszemléletük, tehát annak belső tudata, hogy ezáltal a munkásosztályvezető szerepét kell biztosítani, hogy tehát itt az osztályharc egyik fontos tényezőjéről van szó. Nem ilyen részletesen gondolom én felvetpi persze, de mégis meg kell említeni, hogy e kérdés fontosságát értsék meg mélyebben, mint eddig ée hogy a helyett az agyontámogatás helyett, amely az utóbbi éhekben dominált, de amelyről már letérőben vagyunk, végül is ezeknek a tanulóknak az önállóságra nevelése, a munkás-paraszt származású tanulóknak a vezetésre képessé tétele a főcél.

K

N.

l tol !- 4-5*-