1960. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
61
: ' v § i- 14 \ H á b e r : Tisztelt Végrehajtóbizettság! Az előterjesztés teljesen hibás nézőpontból indul ki, amikor a szakmunkás-utánpótlás kérdését összekapcsolja a túlórák kérdésével. Ez a két probléma teljesen különálló egymástól. Hiába ráncoljuk össze homlokunkat, hiába nézzük nagyobb szigorral a túlórák kérdését: mindenfajta szigor hiábavaló volna, mert objektiv körülmények okozzák a túlórákat mind a két iparágban. Az élelmiszeriparnak azok az ágai, amelyek a Fővárosi Tanács irányitása alatt működnek, el vannak maradva. A sütőipar 1-2 gyár kivételével teljesen kézműipari jellegű, de abban az 1-2 gyárban is csak kisgépek vannak. A kemencéknek 85 százaléka ugyanolyan,mint volt ezelőtt 100-150 évvel. Most is ugyanolyan körülmények között sütik a kenyeret és a süteményeket. Ezek a körülmények magyarázzák meg azt, hogy az ifjúság nemigen akar a sütőiparba ípenni egyrészt, másrészt pedig az a körülmény, hogy hivatalos propagandánk évek óta a mechanikai iparik felé irányitja a fiatalokat. Szinte nem is jut eszükbe a szülőknek, hogy fiaikat a vendéglátóiparba, vagy a hentesiparba adják, fölött pl. a sütőipar bérei jelenleg igen előkelő helyet foglalnak el. A sütőipar szakmunkás-utánpótlásának a kérdése valóban igen fontos kérdés, mert az éjszakai munka miatt, az objektiv körülmények miatt elmennek az emberek ebből az iparból és ezen a helyzeten csak úgy lehetne segiteni, ha az egész ipart korszerűsítenénk. A világon mindenütt gépekkel, modern kemencékben sütik a kenyeret. Mi azonban különösen ezen a területen, nem tudunk előrehaladni. Az OT-nak az az álláspontja, hogy a vtíéki ipari településeket, centrumokat kell megerősíteni, ahol az utóbbi években erősen megnőtt a pék-termékek fogyasztása. Azelőtt házaknál sütötték a kenyeret. A mai budapesti helyzet azonban nem sokáig lesz tartható, mert a munkások elvándorolnak és mert a mostani sütőipari kapacitás nem sokáig lesz elég. Ha figyelembe vesszük a 15 évi távlati terv teljesítése során végrehajtandó igen jelentős lakásépítéseket, amelyek jelentős szanálással is járnak, akkor tudnunk kell, hogy pl. a II. kerületben már az első tt 5 éves terv során 48 pékkeuenoét kell megszüntetni a szanálások által. Ez a 48 kemence egyenlő egy nagy kenyérgyár kapacitásával. Feltétlenül kell tehát gondolkodni azon, hogy ennek az iparágnak a helyzetét v napirendre tüzzlik, még mielőtt a kenyér-ellátási helyzet akuttá válnék. A műszaki fejlesztés elősegitené a szakmai utánpótlást. fal ■Jtm » re mp X
