1960. június 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
90
I távoli jövőben. A közeli jövő alatt inkább az 5 éves terveürt értem. Az elsőnél bizony meg kell mondani, hogy az egész javaslat sokmindent felvet, alapjaiban azonban nem oldja meg a kérdést, ami a közeli teendőket illeti. Ha nem fogunk hozzá egy széleskörű társadalmi mozgósításhoz, amely rendszeres és állandó, amely befolyása alatt tartja a közönséget, - közönség alatt értve a soffőrök- től kezdve az autóbuszvezetőkig mindenkit, a közlekedési embereket is, mert bizonyos esetekben az is közönséggé válik; ha nem tartjuk állandóan befolyásunk alatt, akkor különösebb módon segíteni nem tudunk, akkor sem, ha megoldjak a Calvin-tér kérdését, vagy az egyéb terek kérdését, akkor sem, ha parkoló helyeket létesítünk. Elvtársak, a városban sehol nem találunk olyan plakátokat, amelyek arra intenének bennünket, hogy vigyázz, baleset leheti wem találunk figyelmeztető jeleket. Nem kell nekünk titkolnunk a baleseti számokat. Ellenkezőleg, oda kellene tárnunk az emberek elé elrettentő például, és tényleg felügydletünk alatt kellene tartani a lakosságot. Jónás elvtárs felvetette a terelőkorlátok kérdését. Még közvetett eszközként sem felelnek meg. Akármelyik világvárosba mennek az elvtársak, mindenütt a Budapestitől eltérő viszonyokat találnak. Mindenütt úgy van, hogy ha a megállóhoz odaér egy ember, akkor megáll, a másik a háta mögé áll, a harmadik sorban és még véletlenül sem lökdösik egymást. Mehet az ember Bécstől-Londonig- Moszkváig, vagy Pekingi^, mindenütt ezt látja. A fegyelem mindenütt másképp néz ki és mi az emberi fegyelmet helyreállítani semmiféle mesterséges eszközökkel nem tudjuk, csak a társadalom átformáló erejével. Ezért minden olyan javaslat, amely azt célozza, hogy befolyásoljuk az összes szerveket, olyan ut, amelyet járnunk kell. Közbevetőleg megjegyezve, nagyon meg vagyok lepve, mert eddig úgy tudtam, hogy a Főkapitánysfig közlekedési szerve és a miénk között nagyon jó az együttműködés. Eddig igy voltam informálva. Ezt a kérdést is nyilvánvalóan a legszorosabban közösen kell megoldanunk. Mit kell tulajdonképpen tenni? Elsősorban is a mi közlekedési szerveinknek ki kell dolgozniok egy megfelelő tervezetet. Meg kell mondani, hogy mit várunk a Hazafias Népfronttól, ttm felhívást intézni, hanem tenni So 1- 52 ti
