1960. április 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
29
'*• ggánu melléklet Aa 1959. évi beruházási lelj. es ite'e ’gzalfigázgAtasi \ • sz orv eV eVe~r irvtT A* Ipari •gztály irányítása alá tartozó vállalatok - beleértve a Váearrendezo Trodát is - 1959* évben 63.5 millió Ft-os értékben eezközöltek beruházásokat. Ebből az összegből az év elején népgaz- daeági beruházási keretként 16.2 millió Pt állt 'az osztály rendelkezésére) amely as év régéig 26.6 millió Ft-ra, tehát 65%-kal növekedett. A helyi ipari ágazatnál jellemző, hogy évközben - főleg az év II, felében - növelik-a népgazdasági beruházási keretet és hogy a jelentősebb beruházások tanácsi saját erőforrásból valósulnak meg, mert nagyobb fejlesztésekre a népgazdasági beruházási keretek nem adnak lehetőséget. Jelentősebb beruházás volt 1959. évben a Talajerőgazdálkodási Vállalat Csért telepi üzemegységének bővítése-, hogy az alkalmas legyen a XX* kerületi terület kiszolgálására is. A Patyolat Vállalat uinesti üzemegyeége kapacitását 6o q-ról mintegy 12o q-ra növel- tax, a Művészi Kézműves Vállalat Filatori*dűlőnél lévő üzemegységét uj üzemépülettel bővítették, valamint a Gázkészülékgyárto Vállalat telephelyén végeztek kapacitás növelő beruházást* A rendelkezésre álló forrásokból közel 27 millió Ft értékű külföldi és belföldi gépet szereztek be, amelyek közül meg kell említeni a Patyolat Vallalat részére beszerzett külföldi mosodaipari és vegytisztító gépeket /3.7 millió Ft értekben/, a Gázkéezülékgyár- tő Vállalat roszére ugyancsak'külföldről beszerzett nagyteljesítményű présgépet 1.6 millió Ft értékben, valamint a Nyomdaipari Vállalat réezéro behozott gépegységeket. A felujitási hitelből közel 12 millió Ft-os értékben végeztek felújítást, illetve gépi ée egyéb jellegű beszerzéseket. A vállalatok gépparkja olyan mértékben leromlott,^ hogy a más feladattal jóváhagyott keretekből is kénytelenek gépeket beszerezni. Lemaradás következett be a felujitási épitési mutató felhaeználásá- nál. közel 3o%-oe, amelynek oka, hogy a kisebb értékű felújítási munkák tervezésére nem tudtak tervező kapacitást biztosítani. A Kereskedelmi osztauLjr 1959. évi beruházási tervét 97.9%-ra tol- jee"itcVteVXTcVTóFccfrImi osztálynak a hálózati „hiányosságok enyhítése terén kifejtett munkája jónak mondható. Évköz’ben a beruházási keret a Belkereskedelmi Minisztérium átadása folytán 61 millió Ft-tal emelkedett éc^ ha figyelembe vesszük azokat a megtakarításokat, melyek az évvégi zároszámlák alapján mutatkoznak, akkor a tcrvteljcsitce 99.8%-nak felel meg, » ' ♦ A beruházási keretből mintegy 67%-ot a munkáslakta kerületek hálózati hiányosságainak megs-züntotésérc fordítottak. . « Az 1959. óvi beruházásokat főleg az, üzlcthclyreállitások és bővítés tésclc jellemzik, de jelentős a berendezések beszerzése /pénztárgép, hűtőszekrény, fagylaltgép, konyhagépek/ és uj kereskedelmi egysegek ie létesültek. A rendelkezésre álló népgazdasági keretből 64 db élelmiszerboltot /ebből 7 uj üzletház ée 4o tejivó/, 14 ruházati boltot, 14 vegyes iparcikk boltot, 12 cukráezda-esprcssót léte----------------------------------------------------j i
