1960. április 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
144
» i ta 0 Éppen a mostgni rendezvényeink kapósán is világossá vált, hogy ebben a tekintetben nekünk a legkomolyabb éa leghatározottabb kiállást kell tanúsítanunk abban a tekintetben, hogy a Budapesten történő akár kulturális, akár más jellegű rendezvényeknél, amelyek az idegenforgalommal kapcsolatosak, koordinálás történjék. Ezen a téren érdemi koordinálásra van szükség, arai országos feladat ugyan, de a lebonyolítás súlya a mi idegenforgalmi Hivatalunkra hárul, mert az idegenek számára a rendezvényekre szóló jegyek biztosítása a Hivatal feladata, továbbá a szállás végett a Hivatalhoz mennek,- és ha túlzott a rendezvényekre való mozgósítás, akkor a kritika felénk irányul, holott nem a mi szervünk jár el. Ebben a kérdésben kell az Idegenforgalmi Hivatalt hathatósabban támogatnia az Tegnap, amikor kint jártunk az Ipari Vásár előkészületeit megnézni, Veres elvtárssal, láttuk, hogy több rendezvény időpontja összeesett, és Veres elvtársnak kellett közbenjárni, hogy bizonyos koordinálás történjék a rendezvények tekintetében. Bezen a téren tehát több figyelem, több jelzésnek a megadása szükséges, és ha az osztály ezt a saját hatáskörében nem tudja biztosítani, akkor a végrehajtóbizottság segítségét kell kérnie. Egyébként ebben a tekintetben az idén - sőt már tavaly is - lényegesen javult a helyzet. A másik megjegyzésemet az osztály felé teszem meg. Itt a javaslatok nagyrésze olyan anyagi, objektiv feltételek biztosítására irányul, amelyek a működéssel, illetve a feladatok ellátásával kapcsolatosak, illetve ezek olyan célkitűzések, mint: a beruházások végrehajtása, épületek szerzése, vagy táborok léte3- aitése, - mondom: ezek olyan feltételek, amelyek hivatva vannak elősegíteni az Idegenforgalmi Hivatal munkáját. \ Nagy vita folyt arról, hogy Budapesten távolról sincs kihasználva az a művelődési terület, amelyet a zenei élet, vagy a film vonatkozásában nyújtani lehetne a külföldiek számára ia. Itt van a lengyelek és a csehek példája; minden évben megrendeznek olyan zenei heteket, amikor Liszt, Bartók és Erkel müveit tűzik műsorra, - pl. a csehek - és oda vonzzák az európai városok idegenforgalmát arra az időszakra, és hallatlanul komoly bevételeket biztosítanak a maguk számára, A helyzet tehát az, hogy a mi zeneszerzőinkkel és a magyar származású nagyjaink müveivel rendeznek olyan heteket, amelyeket az idegenforgalom vonatkozásában is jobban kihasználnak,mint mi, magunk. Kezdeményezni lehetne tehát Aj te j