1960. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
19
i J A vizi közlekedés tekintetében jobban ki kellene használni azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a nagy forgalom biztosit - de elsősorban a teherforgalom számára. Ami a ki zuti forgalmat illeti, Budapestnek gyürüs- □ugaros iuthálézati rendszere van, amely általában közlekedési, légvédelmi éo egyéb szempontból igen kedvezőnek tekinthető. Az a kellemetlen helyzet adódik azonban, hogy az úgynevezett sugaras bevezető utak Budapest területén erősen be vannak épitve, éo ezért szükséges helyenként azokat uj nyomvonalakra áttenni, mert már nem képesek Gém a bevezető forgalmat, sem a bel3Ő forgalmat lebonyolítani, Továbbá szükséges még kiegészíteni ezt a sugarao-gyü- rüo rendszert, amely elsősorban Budapest régi közigazgatási területére terjed ki, az egész mai Budapest területére, elsősorban tehát szükséges a volt külvárosoknak, ma a külső fekvésű kerületeknek az összekapcsolása, Budapest területének beépítettsége igen kedvezőtlenül alakult. A város belső területén - körülbelül a Hungária körútig lehet ezt a területet a pesti oldalon meghatározni - i on sürün, tömötten fejlődött a város. Ha ezt szakmai normákkal akarnám ki- N fejezni, azt mondanám, hogy egy hektár területen több, mint ezer főnyi lakosság helyezkedik el. Ez mind az egészségügyi, mind a honvédelmi szempontokat messzemenően meghaladó la :süriség. Hogy ennek mi a következménye, azt láthatjuk a zöldterületek elosztásánál. Budapesten az egy lakosra eső zöldterület több, mint 29 négyzetté tér. Ebből a szempontból a világvárosok között az első helyen állunk. A peűti oldalon azonban egy lakosra mindössze 0,19 négyzetméter zöldterület jut - annyira zsúfolt a beépités, illetve a szabad területeket annyira lefoglalják az ipari területek, valn- mint a raktárak, é3 a különféle telepek. A vároo belső területének \ ezzel a zsúfoltságával szemben áll egy egészen érthetetlen lazaság, mert a külső kerületekben a laksürüség úgy alakul, hogy ogy hektár területre 40 lakos jut, ami megfelel a falusi települések lakoürürié- gdnok. Ezért az irányelvek javaslatai előirányozzák, hogy a v^gon előbb említett területér^ a várooképileg jelentősebb foghijak/Hs az elavult városrészek lebontásán kivül nem szabad tovább sűríteni u tőrülete két, sőt azokat lazítani kell. A vároo külső részein felevő területeket viszont, ahol kisebb a laksürüség, erőteljesebben kell beépíteni, mert másképen nem tudjuk megadni a lehetőséget a peremkerületek közraüvesitésére és le zlokedéoi problémáinak gazdaságos L----------------J re 1
