1960. február 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
68
i- 26 finnek folytán abban a helyzetben vagyunk, hogy a Fővárosi Döntőbizottság működését nemcsak az önmaga fejlődésében vizsgálhatjuk, hanem a megfelelő összefüggések folytán összehasonlító kép mutatkozik az egész cr szá döntőbírói szervezetével kapcsolatban. Ilyen körülmények között egyes jelenségek - amelyekre a Fővárosi Döntőbizottság jelentése is utal - alkalmat adnak arra, hogy általános vonatkozásban magyarázhatók legyenek. Mindenek előtt szeretnék kitérni az ügyforgalom emelkedésére, amit a Fővárosi Döntőbizottság jelentése is magában foglal, fiz ner:. sajátos jelenség a Fővárosi Döntőbizottság élete szempontjából, hanem országosnak te inthető. Felmerül a kérdés, hogy mivel áll ez összefüggésben? Semmi körülmények között sem lehetne azt mondani, hogy ez a óból következik, hogy vállalataink rosszabbul dolgoznak, mint a múltban, - mert hiszen közismert, hogy itt nem erről van szó. Mivel magyarázható tehát ez a jelenség? Nyilvánvaló, hogy az állami fegyelem megszilárdulásáról és a köolcsönös ellenőrző sek következményeiről van szó, amelyekről a múltban inkább többet beszéltünk, mint sem hogy az jelentkezett volna. Mit értünk ez alatt? A vállalatok kooperációja szerződéses formájában jut kifejezésre és ezek teljesítése során az egymás munkáját ellenőrizhetik olyan értelemben is, hogy vagyoni következményekkel jár az, ha a szerződést nem megfelelően teljesitik, fizek azok, amik végeredményben a döntőbizottság ügyforgalma mögött meghúzódnak. Ilyen értelemben tehát az ügyforgalom emelkedése önmagában véve, népgazdasági szempohtból, társadalmi-gazdasági rendünk fejlődése szempontjából nem tekinthető káros jelenségnek, sőt ellenkezőleg: örvendetesnek. Ha az ügyforgalom emelkedését részleteiben nézzük, akkor kiderül, hogy a szerződési viták száma a múlthoz képest emelkedett, fiz nem tekinthető alkalmi jelenségnek, mert ez változatlanul folytatódik, sőt vannak jelek arra, hogy erőteljes tendenciával állunk szemben, fiz azután, az említett jelenségen belül, még kedvezőbb képet mutat, mert ott tartunk, hogy a problémák a gazdasági élet terén most mar nem utólag kezdenek jelentkezni, hanem a vállalatok most már eleve kívánják ezeket rendezni. Magyarán szólva: számolnak a nehézségekkel és olyan szerződéseket akarnak létrehozni, amelyek mellett lehetetlen vagyoni konszekvenciák nem fognak származni. á f I — x 1
