1959. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
15
i c?» y rt i lönbüző százalékos kulcsosal megállapított pótlékokat tartalmas# Ilyen például a jcisértékü munkák felára, az akadályoztatást pótlók, a fel vonulási pótlék, sfb., n felárakból őa pótlékokból eredő árbevétel az I-, félévben 22o0 millió forint, amellyel szentben ©a ráfordítás csak 6*2 millió forint veit® A különbözeiként jelentkező 16 .6 millió ©forint a vállalatok eredményét növelte*, Hozzájárult a ipngas nyereséghányad- >:ín~ fakulásához a segédüzemi termelésnél elért magas nyereség is. amely részben a más vállalatok felé történt értékesítésből adódik® Az átárazási munkát vizsgálva egyébként megái lapíthat. óf hogy a termelési költség tényleges indexei megközelítik, a tenne lést érték tényleges indexei, azonban jóval, túlhaladják Q terv átárazásánál alkalmazott indexszámokat. A különbözet közel 40 millió forint, amely a* önköltséget körülbelül 10 ft-ka.l csökkenti* A vállalatok a megállapított alapjövedelmezőséget 4 vállalat kivételével - túlteljesítették# A .legnagyobb nyereséget •* 41-78 ft-ot - és tizen keresztül a legmagasabb többletnyereséget a Felvonó javító Vállalat érte ol, elsősorban az uj kalkulációs előírás szerint felemelt és íeV~ uzámitható rezsikulcs következtében.- A 3*3 millió forintos többletnyereségből 2vJ millió forint a roasilmilcs növekedéséből szár.'••inaik*, A további eredményjavulás a munkák összetételének változásával, a kongrosz- szusi felajánlások teljesibégével és a takarékosabb gazdálkodással függ össze# Nagyobb nyereséget ért még el az V* kér .Tatarozó Válla füst® x 31 <69 ftlos nyereségét cs i„9 millió forintos többletnyereségét a már említett uj árbevételek .'segítették elő# Nagyobb összegű - 1.8 millió forintos - lemaradás mutatkozik a Központi FiitÓ3 és Rodőnyjnvitó Vállalatnál egyrészt az I,negyedévben végzett, de át nem árazott munkák nyereségkiesése, másrészt a felhasznált anyagok értékének a tervezettnél nagyobb mértékű emelkedése következtében. Általában megállapítható, hogy az alapjövedelmezőségi kulcsok a féléves tényozám tükvéhen lazák, azonban a számlák felülvizsgálása után eredménycsökkenés várható, igy reális képet csak a Ill-negyedévi mérleg mutat. Az alapjövedelmezőségi kulcsokat a III.negyedévi mérlegek alapján feltétlenül felül koll vizsgálni. A vállalatok készletei az I,negyedévi zárókészlethez viszonyítva a II# negyedév végére 4.1 millié forinttal emelkedtek- A készletek összetételét vizsgálva megállapítható, hogy az építési anyagkészlet nőm emelkedett, sőt bizonyos anyagok hiánya /vashetcn-gorenda, tetőfedő pala, rud- és idomacél, cement, buikoló csempe* stb#/ a II.negyedévben is érezhető volt. Jelentős az emelkedés a gépészeti és szakipari anyagoknál, ami. nem kívánatos jelenség, mert elfekvő készletek elsősorban ixt jeioat3cezteko Emelkedett az állványanyagok mennyisége ío, ami azonban kedvezően mondható o A vállalatok mérlegbeszámolóiban 239 ozer forint felesleges készletet mutatnak ki, amely főleg a Villanyszerelési 03 szakipari anyagoknál keletkezett, A mérlegben kimutatott*elfekvő készlet nem mutat reális képet, mert a vállalatok - 5 vállalat kivételével - mérlegbeszámolóikban évköz.! ben nem mutatnak ki elfekvő készleteket*, A vállalatok takarékossági intézkedési terveiket kivétel néibüi. éké sz.intett ék, azokat az Igazgatóság felülvizsgálta ér a szükséges módosításokat a vállalatokkal megbeszélve megtette# Az intézkedési terveidet ara r... gatoság menetközben ellenőrizte, melynek során megállapítvtta, '-'.ogy a vállalatok nagy része nem foglalkozott kellően a takarékosságrá tfevsk E vg* oka j fti sa va 1 ® Nem alalcLtottak takarékossági bizottság *r t, a fe"'e2(k.< L _l I
