1959. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
143
üzemi kerület. Tehát a jelentés egyik hibájául kell felróni, hogy nem foglalkozik a tanács kulturális tevékenységével, holott erre igen bő alkalom kínálkozott volna. A kultúra kérdése még hosszú időn keresztül fő kérdésünk lesz, - ez az ideológiai harcot jelentig és a tanácsnak erről a területről az elkövetkező időkben még a jelentésekből sem szabad kimaradnia. Gyalmos elvtárs majd fel fog vetni néhány kérdést a káderekkel kapcsolatban, és majd elmond egy-két tapasztalatot a saját területéről. Nem tudom, hogy a jelentés minden egyes esetben tényleg megalapozottan hozza-e azt, amit az osztály vezetésről megállapít. Nagyon egyet tudnék érteni azzal, amit Kovács elvtárs elmondott, és amit Kelemen elvtárs részben alá is támasztott, - bár ő négyről háromra szállította le a számot - hogy nem kellene-e határozottaboan be- álLitani ezeket az embereket valamilyen nevelési vonalra. A jelentés körülbelül sejtteti, hogy a döntő hiba a vezetés módszereiben van. Ez egyöntetű megállapitas, - és én ■ouQiuuD nem magát az egész végrehajtábizottsugot gondolom, hanem elsősorban a függetlenített apparátu3beli vezetőket, a három vezetőt. Kelemen elvtárs a párt részéről - mint erre hivatott ember - megállapítja, Ó3 ezzel csak egyet lehet érteni, hogy ez a tárom vezető elvtárs többet tudna adni, mint amennyit nyújt. Figyelembe kell venni Kelemen elvtársnak azt a megállapítását is, hogy sokszor bizonyos megelégedettség mutatkozik a vezető elvtúrsaknul. Tehát i t nem végzik el az elvtársak azt, amire szükség volna. Ezért a három vezető elvtárs nak, és az egész végrehajtóbizottsagnalc keil ezen döntő módon változtatnia. Ezt a határozati javaslat is leszögezi, ós ezzel egyet lehet érteni, mert amig itt nem történik döntő változás, addig az osztályvezetőket nem lehet elsősorban felelősekké tenni, itt az elsőrendű felelősség .a közvetlen vezetőket, nem. az osztálwezetőket illeti. Ezt Á'C*| I re *■,. #*» a tik- 43 rt 1
