1959. szeptember 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
12
telro. A Javitóipari Tröszt vállalatainak túlteljesítését elsősorban az ép i tőipa rl tevékenységnél alkalmazott uj árak tót telt, Ichetova A Vegyesipari Tröszt vállalatai közül a Kiállításokat Kivitelező Ipari \n i- la la t érte el a legnagyobb többletnyer!? sógot a kiállítási tevékenység növekedése miatt, melyet, elsősorban az Ipari Vásár taunlcá.i tat tol; lehetővé. Jelentős a Fővárosi Fotó Vállalat és az Állami Fodrászat többlet- nyeresége, mely a bevételi felfutás következménye, a Taxin-, Bő.r-és Szőrmeipari Tröszt vállalatai közül a rájfeplangyár és a Cipőkészite Vállalat ért el magas többletnyereséget részien a takarékosabb gazdaIkoaás, részben pedig a gyártmányösszetétol megváltozása miattB Legnagyobb a lemaradás a Kézműipari Tröszt vállalatainál egyrészt a tervtől jositési lemaradások, másrészt a nngyösszegü non ^tervezhető kltatségek és veszteségek miatt, a Kézműipari vállalatok a félév során 235 ezer- forint kötbért, 331 ozer forint bírságot és büntető kamatot fizettek ÜL, 834 ezer forint osztályos áru miatti engedményt, 267 ezer forint rendkívüli engedményt és 478 ezer forint leértékelési veszteséget mutattak • ki. Az osztály vállalatai a II,negyedévben számolták el nz Ipari Vásár költségeit, mely osztályszinten közel 0*9 millió forinttal csökkentette a vállalatok eredményét, A Vásárrendező Iroda az Ipari Vásár eredményét mérlegében még nem szerepelteti, annak elszámolása a Ill.negyedcvre húzódott át. A félév során 10 vállalat működött veszteségesen, melyből 8 vállalatnak n terve is veszteséges, legnagyobb volt a veszteség •• közel 1,7 millió forint - a Javitó Szerelő Vállalatnál, mert a lakossági javítási szolgáltatások általában veszteségesek,' másrészt mert megrendelések hiányában tervét az I, negyedévben 'f-n\, a II, negyedévben 69 ft-ra teljesítette. A kézműipari vállalatok közli! 5 vállalat gazdálkodott veszteségesen, döntően az átárazások és nen tervezhető költségek kihatásaként. A vállalatok készletei az előző negyedévi zárókészletnél 5*1 millió forinttal alacsonyabbak. A készleteken belül az anyagkészlet 8.0 millió forinttal emelkedettv a befejezetlen és- késztermék készlet 10 9 millió forinttal csökkent. Csökkent a vállalatok elfekvő készlete is r. negyed- óv során, mégpedig az anyagkészlet 1..1 millió, a saját termelésű készlet pedig 0.8 millió forinttal. A negyedév végén os elfekvő készlet értéke azonban még mindig jelentős, 6,9 millió forint.. Az elfekvő készletből a Vas- és Szerelőipari Tröszt vállalatai 3.0 millió forint, a Kézműipari Tröszt vállalatai .1.5 millió forint, a Vegyesipari Tröszt vállalatai pedig 1„1 millié forint értékű anyagot és készterméket ráro.Inak. A vasipe-ri vállalatok elfekvősége egyrészt megszűnt, vagy megszűnés a- latt álló profilok készleteiből* másrészt felesleges beszerzésekből és a megrendelő): által át nem vett késztermék készletekből tevődik össze. A Kézműipari Tiöszt, vállalatainak elfekvősége bői 0#£.' millió forint a- nyag- és kereskedelmi áru, 0,7 millió forint pedig saját termelés© készlete A Vegyesipari Tröszt vállalatai elfokvŐ3egwtok nagyobb része anyag, mintegy 0.7 millió forint, amely egyrészt túlzott 'biztonsági készletek beszerzéséből, másrészt régi, megszűnt profilok visszamaradt anyagaiból 1 származik# A vállalatok hitel- és pénzgazdálkodása az előző negyedévvel szemben javult# Pénzügyi zavarokat okozott a negyedév során egyes vállalatoknál az anyagok lökésszerű beérkezése. A kézműipari vállalatok például kénytelenek voltak az anyagokat a szállítók ütemezése szerint átvenni; mert egyéb kent a beszerzési nem tudják biztosítani. Nehézséget okozott nz elfekvő készletek pénzügyi fedezete is, mert a Magyar Nemzeti Bank a hitelezést intezkudesi terv készítéséhez köti, a vállalatok azonban nem minden .? • [ setben tudnak megfelelő intézkedési tervet készíteni, ezért csak magasabb kamatozású hitelt kúpnak a Amurtól# L-----: J • * i ... 2 ~
