1959. szeptember 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
86
I nek az ideje szervesen kapcsolódik a készárura vonatkozó szerződés megkötésének az idejéhez és a vállalatok rendszerint a termelés reális előfeltételeinek ismerete hiányában kötik meg szerződéseiket. Ebben a vonatkozásban a szerződési fegyelemben szükségképpen lényeges szerepe van annak, hogy az anyagbiztositás folyamatát hogyan tudjuk a kész árutermelést megelőző folyamattá tenni, vagyis olyan helyzetet teremteni, hogy amikor a vállalat szerződik, akkor legalább azt tudja, hogy szerződésileg mekkora anyagkészletet biztosítottak neki. A 166 feljegyás szerintünk nagyon kevés. Ezt fejtette ki Páris elvtárs is. Gyakorlatilag hogyan készítjük a feljegyzéseket? Amikor a tárgyalásvezető letárgyal egy ügyet, közvetlenül utána, lo perc alatt) lediktálja azt a feljegyzést, amely tapasztalatait tartalmazza. Az összefoglaló feljegyzés gyűjtésének pedig az a technikája, hogy témakör szerint ráirja a határozatra pirosceruzával, hogy a határozatot mely tárgykörben hozta. Ezeket a határozatokat azután a félév végén átlapozza és már is meg tudja csinálni feljegyzését. Ez legfeljebb másfél órát jelent egy-egy időszakban annál is inkább', mert a tárgyalásvezető otthon van abban a témában. Ebből tehát nem lehet arra következtetni, hogy innen származik a túlterheltség. A túlterheltség annak következménye, hogy a gazdasági helyzet mélypontján a munkafegyelem megszilárdítása volt a főcél, és akkor nem tudtuk pontosan felmérni, hogyan alakul majd a helyzet. Az ellenforradalom előtti időkhöz képest kb. looo ügydarabbal csökkent a forgalmunk ugyan, a 26 ft-os létszámcsökkentéshez képest viszont a mostani ügyforgalmunk szükségképpen nagyobb a régebbinél. Dezséry elvtársnak szeretnék még egy megjegyzést tenni. Az építőiparban különösen későn jelentek meg a rendeletek az árak megállapítására, és olyan határidők is keletkeztek, amelyek alatt képtelenség volt az átárazásokat végrehajtani. Ez a terület speciálisan az épitőipar területe volt és ezt emeltük ki a jelentésben. Az ; árkérdések egyéb vonatkozásban nem okoztak ilyen bonyodalmakat, és kevésbbé jelentettek menlevelet a vállalatok számára, amint hogy egyébként sem fogadtuk el mentőtényezőként az ármeghatározások késedelmét . Bartos : A gépipar egyáltalán nem kalkulál, hanem utólag számláz. Huszár : Konkréten, csak az építőiparban jelentkeztek ezek a bonyodalmak. I * •»**»- 22 L--------------------------------------- —J
