1959. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
6
'5- I sál van munkaerő tekintetében az állami nagyipar és helyi iparral • szemben. Felül kell vizsgálni valamennyi szövctekezotet, hogy foglalkoztatás szempontjából is eleget tesznek-o a vonatkozó rendelkezéseknek, valóban szövetkezetük, avagy lazább gazdálkodás köróbon működő "vállnln- tok"-o. A tanácsi ipari vállalatok és szövetkezetek profilirozása rendozotlen. Szükséges a két szektor közötti profil rendezése. A tanáosok és szövetkezetek kapcsolatának neglazulásához vezetett az a tény, hogy a ICI3ZÖV- ök és szövetkezetek beszámoltatását az utóbbi időben elhanyagoltuk, tt Fővárosi Tanács VB. Ipari Osztálya, valamint a Kerületi Tanácsok Ipari Osztályai az ellenforradalom időpontjáig rendszereson foglalkoztak a szövetkozeti szektorral, a kisipari szövetkezetek nagyobb önállóságát biztositó 1010/1957# számú koraányrendelet 3./ pontja kimondja" a kisipari szövetkezetek autonómiáját helyro koll állítani* az állami szervek kötelesek intézkedéseik meghozatalánál az önkormányzatot figyelembe venni." Ezen kormányrendelet helytelen értelmezése, valamint az Ipari Osztályoknál végrehajtott létszáao3ökk..:tés a szövetkezeti szektorral való foglalkozást háttérbe szorította. Annek következtében a szövetkezetek működésében a tanácsi befolyás érvényesülése ősökként. Szükséges a tanácstörvényben maghatározott állami felügyeleti jog gyakorlásának biztositás'q a szövetkezeti ipar felé. )./Fővárosunkban 1958. december 31.-i latok szerint 27*456 kisiparos mü- ködött. A kisiparosok mintegy 50 $-a a város belső kerületeiben helyezkedik el. A textilruházati szakmában, mig a XXI. kerületben 50 fő, addig a Vil. kerületben 789 fő, az V. kerületben 916 fő, a működő kisiparosok száma. A bőrruházati iparban pedig a XXI.kerületben 44, a X. korülotbon 61, az V.kerületben 251, a VII. kerületben 381 kisiparos dolgozik. Az iparosok 13 szolgáltató, 10.7 fi-o. bőr, 22 fi-c. a ruházati iparban fejti ki tevékenységét. Ezen adatok bizonyítják, hogy a kisiparosok nagyrészo nem tesz eleget a lakósság ellátása terén reá háruló feladatoknak. 1958. évben a:; iparos létszám csökkenése nem az árutermelés, hanem a szolgáltató iparágakban következett bo. Feladatunk, hogy fokozatoson a budapesti kisiparosok összlétszáalhez viszonyítva a szolgáltató-javitó részarány növekedjék, a kisipari á- rutermeléa a szükséges keretek közé korlátozódjék. A logkoményobb szigorral koll fellépni a kisiparban j lenleg fellelhető spekuláció és üzérkedéssel szemben. «• L-i célkitűzések megvalósítása érdekében az iparengedély kiadásokat • J —' I
