1959. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
25
I V é rt • í i-2A főváros területe a peremvárosokkal való egyesítés után 194 km2-ről 52o km2-re nőtt. Az utterület az egyesítés es fejlesztés során 9,82o.ooo m2-ről 12,ó7o.ooo m2-re, a hidak száma klo-ről 36o-ra, az árvédelmi vonalai? hossza 42.8 km-ről 82 km-re^ az ólő-vizfolyások hossza 48 km-ről 155 km-re, a Fővárosi Vízmüvek csőhálózatának hossza 1268 km- ről 2332 km-re, a csatornahálózat hossza I088 km-ről 1758 km-re, a vízlevezető árkok hálózata 96 km-ről 265 km-re nőtt. Ugyanakkor a lakosság száma 900.000 torol l,4oo.ooo főre, maja az 1958-as tvben csal?nem 2,000.000 főre emelkedett. Növekedésnek csak egyrésze a peremvárosok idecsatolásával kapcsolatos gyarapodás, zöme az ipari fejlődés során a Fővárosba áramló lakosság szamnovekeöése. A felsorolt tényezők mellett tehát az igények nagyságrendi növekedésén tuj a technikai haladásból folyó kívánalmai? sem hagyhatók figyelmen kivül, hozzájárul a megoldandó feladatok súlyosságához az a körülmény is, hogy a mélyépítés műszaki alkotások természetéből folyóan, miután azokat összes részleteivel e- gyütt, egyszerre, egyiaőben Kellett létrehozni, a természetes elhasználódás, elöregedés a létesítményeknél ugyancsak egy időszakban jelentkezik, tehát azoknál teljes rekonstrukció szüksége merül fel. Az uj igények kielégítésére épülő műszaki létesítményeken túl a régieket is az / elavulás miatt az uj technika szellemében át kell építeni. A főváros ügyvitelének racionális megoldására hosszabb ideig működött egy bizottság. Ez a bizottság a műszaki ügyvitel átszervezésére is javaslatot tett, azonban ennek megvalósítására sor nem került. Időközben magasabb kormányintézkedésre a meglévő feladatokon túl a Fővárosi Tanácshoz utalták a Földalatti Vasút ügyeit, továbbá az uj Erzsébet-hid építését is. A feladatok ilyen alakulása fokozottan kivánja a mélyépítés intézésének uj csoportosítását. Az előzőekben röviuen vázoltuk a mélyépítési ügyköröket, most röviden az ut- mélyépítés előtt álló megoldandó feladatok csoportját ismertetjük, utána azt a szervezetet, amely a feladatok megoldására alkalmasnak látszik. 1./ Utópités. Utaink a háborús rongálódások, a pénzügyi helyzet rossz alakulása a múltban, továbbá az egységes utpolitika kialakításának hiányában nem felelnek meg a kor igényeinek. A forgalom növekedése, a jármüvei? súlyának emelkedése szükségessé teszi az egész városi úthálózat modern méretezési eljárásokkal történő áttervezését és átépítését. Ugyanakkor megoldandó a közlekedési csőd elkerülése érdekében a forgalmi gócok átépítése többszintű kereszteződésekre /aluljárók két, esetleg többszintű megoldással/. Főútvonalaink kőburkolatát a forgalom igényeihez igazodva aszfaltra kell kicserélni. Meg kell oldani az országos úthálózathoz való csatlakozás kérdéseit, ugyancsak megoldandó a gyorsforgalmi úthálózat probléma a. Az útjavítás technikai lebényolitását át kell szervezni a túlzott cenoí talizalással szemben úgy, hogy a kerületi tanácsok, különösen a peremkerületekben, saját felelősséggel kerületi vállalataik utján intézzék az útjavításokat. A' hazai pertolszurok helyett biztosítani kell a megfelelő minőségű, s mennyiségű külföldi bitument az aszfaltutak építéséhez, s az elavult kézi munkát igénylő öntött aszfalt rendszerről át kell térni a gépesített rendszerű aszfaltutak készítésére. ^ 2Á I ^ I “té** . ., faté
