1959. június 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
200
« - 32 - ^ vavényesebb konstrukcióba., egyszerűbbnek látszott a kérdés azonnali megoldása. Azért történt igy, mert munkánkat is úgy határozták meg, hogy néhány kérdésben gyorsabban kell dönteni, és kell hogy növekedjék a kerületek hatásköre. Ezért történt az, hogy előtérbe kerültek azok az ágazatok, amelyekben a hatáskörök leadása könnyebbnek látszik, mint más gazdasági ágazatokban. a té.a másik része, a gazdasági rész, sokkal nehezebb, mert tulajdonképpen egy tgész terv- és anyaggazdálkodási rendszer égé- v özében van a tanácsi anyag- és egyéb gazdálkodás. Itt tehát a javaslattétel sokkal nehezebb éa szövevényesebb. A munka harmadik csoportja a létszám és a béralap problémája, tehát az, hogy az arányok hogyan alakultak az elmúlt években létszám tekintetében a központi és a kerületi szerve^ között, valamint a központban az egyes ágazatok között. A létszámkérdéseket ugyanis nem lehet véglegesen rendezni béralap-konzekvenciák nélkül. 3és elvtárs kérdésére válaszolva: arról van szó, hogy legyen a kerületnek olyan joga, hogy ha a Pártbizottsággal egyetértésben úgy látja, i.o. y ez és ez a személy igy és igy ténykedik, akkor kéz deményezheti vele szembe , a fegyelmi eljárást, amelyet a felsőbb szerv köteles vizsgálat tárgyává tenni, taís dolog térmészotessn, hogy a vizsgálat mit állapit meg. Terék elvtárs kérdésére válaszolva: a középiskolák gazdasági ügyeit már korábban is a kerületek intézték. Rendezetlen volt még tov bbi két téma: az általános és u szakfelügyelet hat ás köri szempontból. Javaslatunk az volt és ma is az, hogy az általános felügyelet leadható a kerületnek a gazdasági ügyek mellé. A szakfelügyelet kérdése azonban igy nem oldttüfti meg, nem is csak létszám- és béralap okokból, hanem egyéb szakmai szempontokból se . A középiskolák teljes leadásáról tehát ebben az értele.aben nem lehet 3zó. Az igazgatók kinevezésével kapcsolatban azért foglaltunk el Oly Obi álláspontot, hogy helyes, ha formailag, jog szerint a kerület gyakorolja ezt a jogot, mert az intézetnek egész ténykedése, mindennapi élete, a tanácsnak a szülőkkel való kapcsolata mind a kerületben zajlik, feltétlenül helyes tehát, ha ott történik a kine- . vezés és a fegyelmi eljárás-kezdeményezése is, a központot azonban nem lehet kizárni. Nem lehet az, hogy az összes középiskolákra nézve ne legyen meg a központban a teljes koordinálás és ne legyen bizonyos. irányi tási joga a felsőbb szakigazgatási szervnek. Ezt nem lehet el- ; képzelni. Ezért van az, hogy az itteni szakosztály koordinál, irányit] L ; J * : •..tétét • • *■ 'tété
