1959. június 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
159
rt , * i A budapesti tanácsi ipar ért ol eredményeket a csökkent munkaképességűek munkába állítása terén, /lásd a mellékelt tábláz •■tót/ j Az eddig alkalmazott módszerek azonban nem elegendők, részben pedig nem alkalmasak a probléma megoldásának előbbre vitelére., t az eredmények fokozását olyan hiányosságok akadályozzák, amel.y .knok felszámolása és ezzel a fejlesztéshez szükséges feltételek megteremtése meghaladja a tanácsi ipar irányításának hatáskörét és elejét. a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának kivánt mértékű fokozásához felsőbb szervek hathatós támogatása szükséges® A 11 *640/1951.0«T.sz« utasitás általánosságban körvonalazta a csökkent munkaképesség fogalmát, az egyidejűleg kiadott tevékenységi jegyzék pedig meghatározta a csökkent munkaképességűek száméra fenntartott munkaköröket. A korhatáron aluli csökkent munkaképesség megállapításának módjáról az utasítás nem intézkedett és nem foglalkozott a szociális helyzetüknél fogva rászorulók kérdésével sem. az utasításban megállapított korhatárok helyessége a azooiúlpoütik' 1. szervek részéről erősen vitatott kérdés- az egészségügyi szervek vé~ loméhyu szerint a csökkent munkaképességnek a jelenlegi gyakorlat szerint tiszti orvosi bizonyítvánnyal történő igazolása nem elegendő* A munkaköri jegyzék hiányos és merev meghatározásai a vállalatok részéről kijátszhatók. A 16/1950.ICip.i-Iin.szi rendelet .részletesebben szabályozza a csőrként munkaképességűek körét, azonban sok döntő kérdést nyitva hagy és o ak a bedolgozókról intézkedik. a mindon részletre kiterjedő egyértelmű meghatározás hiánya zavarj . a tisztánlátást a feladat végrehajtásának leglényegesebb kérdésében a különböző szervek máo-máa álláspontja vitákra ad alkalmit és akadályozza az egészséges együttműködés©. az intézményes rehabilitáció /íehobilitáciéo törvény/ 1'hatóvá tenné a csökkent munkaképesség reális i.eghatározását, 'i amint a csökkent munkaképességűek osztályozásiét munkába., állítható.;;/ oz -mp^r T j 'hói. Komoly hiányosságot jelent az elhelyezésre váré csökksnt munkaképességűek nyilvántartásának hiánya is. Feltétlenül szükség van n szaktudás és munkaképesség alapján felfele: tett nyilvántartás rendszeres vozétéeéroo az egészségügyi, szociálpolitikai és munkaügyi szervok áltni közöst kialakított nyilvántartási rendszer mogbizhc.té alapot szolgáltató . a szabályozorü munkaközvetítőeh és megtör utonc* a szervezett ell :.u • őrzés lenetőségéta a csökkent munkaképességnek és alkalmas3ágnak a „nyíl várt. vtás és „aun-- kábahelyezéo szempontjából döntő fontosságú megállapítását a fővárosban decentralizáltan működő munkaképessé £et nepáliak’ita^sz'kren.d©lé - sok hatáskörébe kéül utalni. -T cűniícalcozvotitóst pedig teljes „geazo B’ön a VB. Munkaügyi Osztálya feladatává koll tenni. A csökkent munkaképességű bedolgozók foglalkoztatásának, a megfő3 ölő szakmai gyakorlaton túlmenően, alapvető föltétele az, hogy a bedolgozó saját munkaeszközzel rendelkezzék. A két követelmény „komoly nehézséget j .-lent a csökkent munkaképességű bedolgozok számánál: nőve lése szempontjából, a jelenleg munkába nem állítható csökkent munka! képességűek ogyrésze a kézműipar tevékenységi körébe tartózó könnyebb munkákra, egyes munkaműveletekre betaníthatok. Bn.n.k aeyvalósit-.suhog tanfolyamok szervezése szükséges, a tanfolyamokkal kapcsolatos szakteendők ellátása, a betanított dolgozók munkával való ellátása a kézműipar feladata. A nagy horderejű szociális probléma megold Is - azonban nem kizárólag a tanáos, még kővéebbé a tanáosi ipar f„ ladat- s „annak terheit nem viselheti az ipar. A pénzügyi fedezőt biztosi Idádhoz a kérdésben elsősorban érdekelt Országos egészségügyi és s..oo:Ldipól itikai szervek, a szakszervezetek, valamint a különböző társadalmi szervek segitsége szükséges, L ró Jj .. 2 -
