1959. június 3. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
51
i r1 í : vagy telekcsoportokra is. Ilyen esetekben a két épület egyidejű megépítése nem kötelezd; a két épület egységes jellegének biztosításáról, a tűzfal ideiglenes homlokzatszerü kiképzéséről a telektulajdonosaié méltányos érdekeinek figyelembevételével a részletes rendezési terv előírásaiban kell gondoskodni, illetőleg legkésőbb az első épületre vonatkozó építési engedély megadásakor kel! határozni. (3) A két épületet az épületmagasság számítása szempontjából w egy szabadonálló épületnek kell tekinteni, de a két épület mindegyi- J kébe külön-külön annyi lakást szabad létesíteni, mintha önállóak volnának. Csoportház. 47. §. (1) Az V. és a VII. építési övezetben a beépítésié, az épületek elhelyezésére és kiképzésére vonatkozó, előzetesen bemutatott egységes terv alapján csoporlház létesítését is meg lehet engedni vagy elő lehet írni. (2) A csoportház elhelyezésénél a szélső telekhatárok felé a szabadonálló beépítési mód esetében előírt távolságot kell megtartani. Az egy csoportban egymás mellé épült házak homlokzathosszának egyenkint legalább !) m-nek kell lennie, a házak együttes hossza pedig nem haladhatja meg a 36 m-t. (3) A telek beépítésének az övezetre megállapított mértéke (telek- terület-százalék) csak a csoportházhoz tartozó telkek együttes területére vonatkozik, egyes épületegységek telkének beépítése annál nagyobb is lehet. (4) A csatlakozás és egységes kiképzés tekintetében az ikerházra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Féloldalas beépítési mód. 48. §• (1) Földszintes beépítés és már kialakult helyzet esetén — egyes útszakaszokra egyöntetűen meg lehet engedni minden oldalán homlokzattal ellátott épületnek az egyik oldalával az útfelöli építési vonalon, másik oldalával a teleknek mindig azonos helyzetű egyik oldalhatárán, vagy attól 1.50 méterre való elhelyezését akként, hogy a lakóhelyiségek a kedvezőbb égtáj felé nézzenek. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása esetén a kedvezőbb égtáj felé eső oldal és az ezzel szemközti telekhatár között a távolság 4 m-nél, az épület és a hátsó telekhatár között 6 m-nél kisebb nem lehet. (3) Ha az épület a telek egyik oldalhatára mentén kerül elhelyezésre, a tetőeresz a szomszéd telek fölé nyúlhat és a konyha, valamint , a mellékhelyiségek szellőző ablakát a szomszéd telek felé lehet t nyitni. Az ilyen ablakok alsó éle a terep szintje felett legalább 1.80 m magasan legyen; az építésügyi hatóság az ablakok létesítését különleges feltételekhez (pl. áttetsző és rögzített ablak, a szomí 22 Á j_ __ _____________________ ' I . ; ' mmmm * «*****•*>««»
