1959. május 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
25
i- 13 csökkentette a sütőipar önköltségét, az összevonás következtében ásókként a létszám és ezen keresztül a bérköltsége ]zen túlmenően lehetővé vált olyan kevésbé kW Szerű üzemek leállítása, ahol a termelés költségei az átlagnál lényegesen magasabbak voltak* Az átszervezés következtében 28 kétkemencéc üzemet állítottak le«. Költségszinten belül megtakarítási értek al a vállalatok az anyagköltségnél is, mert az Igazgatóság intézkedése alapján a sütőiparban a drágább brikett helyet szenet használtak, a fatuzelésü kemencék egy részét pedig az olcsóbb gáztüzelésű kemence tor-í alakították át. Növelte az anyagmegtakaritást, hogy az anyagnormákkal szemben a vállalatok csökkentették a felhasználást. Kedvezően befolyásolta a költségszint alakulását az egyéb költségek csökkenése is. A sütőiparban 10 uj pék- bolt létesült a sütőüzem mellett, ami a szállítási költségek csökkenését eredményezte. Jelentős a raty.akaritás $ Főv.Jéggyártó és Értékesítő Vállalatnál azáltal, hogy helyes átszervezéssel ssokkentették az idegen gépkocsik igénybevételét. Megtakarítást eredményezett ennél a vállalatnál az is, hogy a nagyjavítási- és karbantartási munkák Jelentős részét saját karbantartó részlegükkel végeztették el. Az alapjövedelmezőség alapján gazdálkodó 19 vállalat közül 2 vállalat nem teljesítette az előirt szintet. A 1.3 túlteljesítő vállalat 16.5 millié forint többletnyeresége a mérlegfelülvizsgnlatok során 12.9 millió forint.a csökkent, a vállalatok jó munkájától független nyereségek kiszűrésének következtében. A tulteljesites alapján kifizetett közel 4 millió forint nyereségrészesedést a fizető vállalatok szintjén 13.1 napi, az összes vállalat szintjén pedig 11.1 napi munkabérnek felel meg. a nyereségre úcesedés megoszlása a következő: 0 - 6 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést ért el - Váll. 7-12 » « t 'i ii 6 " 13-18" " " " " 6 " 19 - 24 " :l " " " 1 " A nyereségrészesedésen kívül a vállalatik 1.3 millió forint vállalatfejlesztési alapot, ós 339 ezer lonnt igazgatói alapot tartottak vissza többleteredményükből. az eredményterv alapján gazdálkodó üd* tőipari Szállitó és Karbantartó V 'Halat többleteredmenye alapján 138 ezer forintot éves igazgatéi ainnra, 69 ezer forintot vállalat- fejlesztési alapra, és 44 ezer forintot igazgatói alapra tartott vissza. A lemaradó vállalatok közül a Zuglói Édesipari Gyár 673 ezer forint lemaradása a vállalattól független okok következménye, az eredmény- csökkenés oka ugyanis az, hogy a vállalat termelése a II.félévben a kereskedelem termelési tevékenysége következtében puha áruban és fagylaltban erősen visszaesett és a beindított uj gyártmányok jövedelmezősége az elő.rtnál alacsonyabb volt. a Fővárosi ásvány és Szikvizüzem 307 ezer forint többletveszteséget ért el. a többletveszteségből 184 ezer forint a vállalat hibáján kivül végrehajtott átszervezés kö1ségtöbblote, 123 ezer forint pedig a vállalat helytelen gazdnllcodásr ból ered. A vállalat létszámgazdálkodása nem megfelelő, a termelés visszaesésekor a felesleges ideiglenes szerződéses dolgozókat nem bocsájtottak el, sőt ehelyett véglegesítették őket. Rontotta az eredményt a tervezettnél nagyobb mértékű kiselejtezés vesztesége is. A vállalatok készletei az előző negyedévi znróállománynnl 5.9 millió forinttal magasabbak.-, A növekedés döntő mértékű az anyagkészletnél, egyrészt a tüzelőkészletek feltó i. tése következtében, másrészt a na- ceszgyártáshoz szükséges anyagok .őzetea beszerzése miatt. A befeI _ f) __________________________________ ,ra; i
