1958. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
| * bz egyes kerületekre korlátozott szomlélet ezt a törekvést alátámasz totta. Minthogy azonban a vállalatok termelése nem egy-egy kerület szükségleteinek ellátását szolgálta, a fejlődésnek ez az iránya egyre jiffibban ellentmondásba került a népgazdaság érdekeivel, A lényegében azonos tevékenységet folytató 21 vállalat között valóságos gazdasági harooá fejlődött az anyag és az értékesitósi lehetőségek biztosításáért folyó versengés. Ennek következményei mind nagyobb mértékben jelentkeztek a gazdaságosság, a pénzügyi fegyelem, a társadalmi tulajdon védelme, stb. tekintetében fennálló kötelezettségek olha- I nyr^olásában, sőt a visszaélések olharapódzásában. Ezek az okok tették szükségossé a kézműipar egységes gazdasági és szakmai vezotésének megteremtését a Kézműipari Tröszt 1954. októberében történt létrehozásával. 1956-ban a VB. a vállalatok számát 15-re csökkentette. I. A vállalatok tevékenységi körének kialakításánál az az elv uralkodott, hogy a meghatározások osak átfogó értelmű iparági különbségokot jelöljonek meg /konfekoionálás, fonulolőkészités és feldolgozás, müanyagfeldolgozás, stb./. Erre azért volt szükség, hogy a vállalatok a meghatározásokon belül mozgási lehetőséget kapjanak, tekintettel a kereskedelmi igények hullámzására, főként pedig a területi elv érvényesülésére. Ennek megfelelően a kézműiparban 16 tevékenységi kör alakult ki. A vállalatok tevékenységének a 16 iparági profil alapján történő elhatárolása nem volt korosztülvihotő. 1958-tól kezdődően többizben került sor a profilok részbeni rendezésére. A kézműipar fejlődéstörténetében gyökerező okok következtében azonban a ].’*> vállalat lényegében ma ia 4 azonos tovlkenyoéget folytat. Hozzájárult ehhez az is, hogy főként az utóbbi óvok során a kézműiparban 3 főprofil alakult ki, A konfekoió a If vállalat termelésének kb, 58 %-át, a fonalfeldolgozás 20 %-át, a toxtHanyagok kikészítése 8 %-át teszi ki, A müoijr.gfeldolgozás, bőr- diszmugyártás és cipőgyártás együtt kb. 8 %-na.k felel meg, A többi 10 tevékenységre mindössze 6 % jut. A 16 iparági profil mindegyike több t&yon tevékenységből áll, amelyek a gyártmányok sokfélesége és a teohnológiai eltérések alapján önálló tevékenységi kört képeznek. Ezen tevékenységeknek a vállalatok közötti párhuzamossága rendkivül nagy. /l/a táblázat/. A tevékenységek nagymérvű szóródása következtében ogyos vállalatok 19-20 sőt 24, de legkevesebb 11 különböző tevékenységet folytatnak. Ezonkivül a vállalatok tevékenysége időszakonkint - sokszor hónapról- hónapra - változik. Az önköltség alakulásáért, az anyagért és megrendelésért a vállalatok egymással versengenek. A "jobb kapcsolatokkal" _____________________________________________h _ * ****** *'*W90 \
