1958. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
BUDAPEST FOV A ROS TaHACSA Ví^GREHaJTUBIZOTTSaGANaK IPARI OSZTÁLYA. | Megbeszélve: Tárgy: Jelentés a Vegyesipari /lásd u jréré tóf: hátlapján. “ Vállalatok működéséről. T. VEGREHAJTUBIZOTTSaG. a Végrehajtébizottság 217/1958-VB. sz. alatt határozatot hozott a Vegyesipari Javito Vállalatok működésének megvizsgálására és olyan javaslat kidolgozására, amelynek végrehajtásával a vállalatok tevékenységében fennálló hiányosságok kiküszöbölhetők, a Vógrehajtobizottság határozatának megfelelően, lérrehc ..ott bizottság által tar te vizsgá. .tok és tárgyalások eredményeképen, az érdekelt szervekkel egyetértés- ® ben, a következőkben teszem meg jelentésemet. 1951-53* évek folyamán a főváros húsz kerületében hoztunk létre vegyesipari javito vállalatot, a lakosság javitasi, ©ári szGlgált®.tasi igényeinek kielégítése céljából. A vállalatok a megszűnt magánkisipari üzemek többnyire pincehelyiségeiben és elavult termelő eszközeivel kezdték meg működésűket. Ez a körülmény, annak ellenére, hogy a javítóikor ®;z azóta eltelt évek során jelentős mértékben felfejlődött, jelenleg is rányomja bélyegét a vállalatok műszaki felkészültségére és működésére. A vállalatok gyors fejlődése, a műszaki irányitás és gazdásági ellenőrzés szempontjából megoldhatatlan feladatok ele állította a területi ipari osztályokat, amelyek megfelelő létszámmal és szakemberekkel nem rendelkeztek. Ezért a húsz vállalat vezetésére középfokú irányító szerv létrehozása vált szükségessé. 'Az 1954. október 1.-én megalakult Budapesti Javit®/ipari Tröszt a műszaki fejlesztés, a gazdasági működés megszervezése, as egységes szakmai szempontok érvenyesitése és :... elxenorzés fokozása terén komoly eredményeket ért el. I. A Javitóipari Vállalatok a lakosság ipari 03 építőipari szolgáltatási igényeinek közvetlen és /a házkezelőségek szamara végzett munka- ■ kon keresztül/ közvetett kielé-gitesén kivül, kezdettől fogva közületi munkákat Í3 vállaltak, az eredeti rendeltetéstől való eltolódás részben külső kényszerítő körülményekre, részben a vállalatok tevékenységének helytelen irányú fejlesztésére vezethető vissza. A lakosság megróna elesei nem jelentkeznek egyenletesen, így a húsz * vallalat dolgozóinak folyamatos munkával való ollatása nem volt biztosítható közületi munkák vállalása nélkül. A munkavállal-sok alakulását döntően befolyásolta a fejlődés kényszerű iránya, a kisebb beruházást igénylő profilok felé. Helyiségek hiányában minimális beruházással, a nem telepitett építőipar könnyebben volt fejleszthető, A főleg építőipari jellegű közületi munkák /iskolák, korhazak, tanács épületek, stb./ v-llalasa nemcsak a javitoipar szempontjából jelentett előnyt és fejlődési lehetőséget. Ez-ol a tevékenységgel a javitoipar jelentősen hozzájárult annak az állapotnak a xeiszámolasúhoz, hogy az , 50.000 forinton aluli közületi mar bontartási, felújítási és kisebb beruházási'munkák terén a maöun építőipar altal betöltött szerepkör átvételére nem vállalkozott más állami kivitelező, ...*000 * *■■■- ft*-' l: ■ ' ré—" . j l
