1958. szeptember 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
28
5T'~ | v non a készletek ténylogo3 csökkentését, hanem a készletezési feladatoknak az iparra valé áthárítását jelentette volna. A döntőbizottság ezért az alapos minőségi kifogások kivitelével ac ilyen "készletrcn- dozési" tondenoiákat megakadályozta. A kormány takarékossági határozatának, - nézetünk szerint, - a következő tervidőszakok szorzódésfcoté- soi utján kell érvényt szorozni, a az ezekhez kapcsolódd viták során számos esetben az ipar éa a nagykoréokédelom között olyan megállapodás létesült, .moly valóban a fogyasztás igéiy ölnek megfelelő tormók biztosítását orodncnyoztG. A nagy- és r. kÍ3keroskodelon viazonylatában a készletek alakulását kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a nagykereskedelem főleg a vegyesipari cikkek tekintetében,Aülönfélő kifogásokkal/ nem vállalt üteno- zott szállításokat, /Pld, a Rádió,és Villamooságioikk Nagykereskedelmi Vállalat 76,6 nillió értékű Jl.évnegyudro lekötöt árumennyiségből a negyedév utolsó dekádjában 26.5 milliót szállított a kisker. 3kode- lomnek, j e tétol■többségét a kiskeroskodelonnek közvetlenül az ipar- , tói kellett átvennie./ A negyodvégi kiszállítások mellűt igy számos nagykoré sked olmi funkció a kiskereskedőiül vállalatokra hírűit, neve- s zetoson, hogy az ogy tőtelbon történő kiszállítások miatt a kiskereskedelemnek tranzitraktár, l:at kollett fenntartania, s a bo).ti kiszállításokat ia aogszervoznio. Az ipartól való mennyiségi és minőségi átvételnek a kiskereskedelemre hárítása ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolja a kiskereskedelemi önköltség alakulását. * # » Az önköltség alakuld .ában döntő szerepe van a. bérrendszernek is. Az olnult óvok bérozéji tapasztalatai és az olljnf orr ad a Imi ideológiának az anyagi érdekeltséggel kapcsolatos nézetei miatt nálunk különösen ^ hangsúlyozni kell, hogy a logfőbb anyagi érdekeltséget a termelésben , rá végzett nunka mennyiségéhez és minőségéhez igazodó munkabér jelenti. Holyos volt tehát, hogy a kormány a vállalatok vozctőtisztviselői prémiumának ogy réűzét bérükbo érni stto bu, s magát □ prémiumot csökkentette. t Munkabérrendszerünkben a relatív, a torvtoljesités mértékéhez szabott béral apmegállapitás helyébe lépő át la gb ér n®, ghatároz, .is általában helyesnek bizonyult, mórt feleslegessé totte a bérek korábbi nogfutásq miatt szüksegessé veit burkolt áremeléseket és normarendezésekut. A különbö- ( ^ző vállalatoknál dolgozó azonos szakmák szerinti egységes átlagbér és a I ^ , . ft S fe * ! « ré s j
