1958. szeptember 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
4
{- 2 A ráfordítások együttes hányada 1.3% -Icai kedvezőbb a tervezettnél, A vállalatok tervteljesitése és költségszintje a korábbi időszakokhoz hasonlítva a következő: Tervteljesités Költségszint %-a %-a 1957. II.negyedévben 109.1 96.7 1957. évben 106.5 97.6 1958.1, negyedévben 102.5 99#3 , 1958.II.negyedévben 101»0 97«2 Amig a tervteljesités az előző év azonos időszakában volt a legkedvezőbb és azóta fokozatosan csökkent, addig a költségszint az előző negyedévi átmeneti romlás után már jelentős mértékben javult, azonban az 1957.11# negyedév tényszámánál még mindég kedvezőtlenebb. Az egyes szakigazgatási szervek vállalatainak költséggazdálkodása - ketti kivételével - kielégítő. Kisébb fokú romlást mutat a Népművelési osztály, ahol a moziüzemek költségszintje a látogatási terv nem teljesítése miatt kedvezőtlenné vált. Mind a tervezetthez, mind az 1957.évi tényszámhoz viszonyítva nagymértékű fc Iröltségszint romlás az Épitési Igazgatóság vállalatainál, amely a tervteljesitési lemaradáson felül egyes vállalatok rot^l gazdálkodásával függ össze. Bár az épitőipar munkáját nehezíti a szakmunkáshiány, a nem gazdaságos működésnek egyéb okai is vannak# Meg kell culi teni elsősorban nz épitőipari árak rendezetlenségének kérdését, amely csa ez évben - a műszaki ellenőrzés megreaigoritása következtében - jelentkezett eredménycsökkontő tényezőként. Különösen azoknál a vállal? toknál jelentkezik nagyobb mértékben, amelyek munkáik zömét a BUVÁTI egységárakkal /tatarozás! munkák/, illetve müenlék-helyreállitás! munkákat végezneko Az I Épitési Igazgatóságnak egyes árak rendezésére vonatkozó felterjesztéseit- az 1959.évi árváltozásra valé hivatkozással - az illetékes szervek ol™* utasították. Hozzájárult az eredményromláshoz az n körülmény is, hogy az Épitési Igazgatóság részéről az egymástól eltérő nyereséget biztositó különböző munkák szétosztása /vállalati kijelölés/ a kerületi szervezés niatt az egyes vállalatok között nem történhet arányosan. A gazdálkodástól független okok mellett költségazint-euelő tényezőként jelentkezik még b.l- t zonyos fokú műszaki szervezetlenség, valamint az egyes vállalatoknál alkalmazott bérrendszerekből adódó munka - rá bérfegyelem lazulás. I A nagyarányú eredményromlás felülvizsgálata és a vállalati hibából eredő veszteségek megszüntetése érdekében nz Igazgatóság az épitőipar minden területére kiterjedő intézkedési tervet dolgozott ki. amely a III®negyed- - • | fe L-----------L—X
