1958. augusztus 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
142
4 - 50 - j egy bizonyos ellenállás a továbbtanulással szemben a munkásszülők részéről. Itt a szakszervezetek,és azt hiszem elsősorban a pártszervezetek tudnak nekünk segiteni, hogy több szé legyen a a munkásgyermekek továbbtanulásának fontosságáról a munkások között. Ez nem jelenti azt, hogy fel is mentsük az iskolákat és pedagógusokat a felelősségtől. Meggyőződésem, hogy a pedagógusok nagyon sokat tehetnek még azon-kivül, amit idáig tettek ennek érdekében. ugy hogy én nagyon érdekesnek tartanám, ha egyszer megpróbálnánk kimutatni, milyen tényezők játszanak itt egyáltalán közre és minek mi lehet a ezerepe abban, hogy ez a kérdés politikailag megfelelő megoldást nyerjen. P e s t a : A vitát berekesztem. Gyalmos elvtárs röviden óhajt reflektálni. Gyalmos * Először is a tankönyvek és a begyűjtési munka kérdéséről. Ezt a kérdést ketté kell választani, mégpedig általános iskolaira és középiskolaira. Ez utóbbiban ugyanis kevéssé várható az, hogy a tankönyveket beadják. Mégpedig azért, mert a nyelvkönyveket az egész idő alatt használják. A tankönyvek nagyobb része pedig az érettségihez szükséges. Az általános iskolai tankönyvek: Az általános iskola alsó tagozata megint másképp fest, mint a felső. Az általános iskola alsó tagozata lassan - mondjuk igy - egykönyvü, vagy kevés- könyvÜ. Ennek az a következménye, hogy a tanuló állandóan kézben- tartja s az elhasználódik. Alig van olyan könyv, amelyet az év végén használni lehetne. Ez az általános tapasztalat. Hozzá kell termem, ennek legfőbb oka az, bogy ezeknek a könyveknek a papíranyaga nálunk általában rendkivül gyenge, össze kell hasonlítani más országok tankönyveivel, amelyek azt a célt szolgálják, hogy egyrészt hosszabb ideig használatban legyenek, másrészt pedig az ilyen állandó használatot is kibírják. Az országos adatokat nem ismerem ugyan, de ugy gondolom, hogy ha hozzányúlunk ehhez a kérdéshez, nagyobb lesz a begyűjtési arány. Viszont itt is az a helyzet, hogy a szülők nem szívesen adják oda a könyveket. Részint azért, mert a gyerekek használják, olvassák, öröklésre talán nem is gondolnak. Ez a helyzet pl. az irodalmi könyvekkel. Nehezebb ezen a téren egy lépést előre tenni. Az Ábrány elvtárs által felvetett kérdésekhez hozzá kell tennem, hogy Budapesten igen elismerésre méltó tevékenyAZ L ré ÉJ Y-0S000 * «*■
