1958. július 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
13
BUDAPEST FÜVÁhOS TaNaCSA VB IDEGLNFQhGAlMI ALLAlíDQBIZOTTSaGaNAE HaROMÍVES TERVE BUDAPEST FÖVaROS uiEGENFORGAUJ/óiO];, A958-1960./ Az idegenforgalom nemzetközi viszonylatban rohamos fejlődőét, mutat. a nálunk Is meg-* indult ezirányu fejlődés azonban két irány ben is elmarad az álcclános idogauíorgalrul. fellendüléstől. 1./ Idegenforgalmúik aránytalanul kisebb akár a nyugat- európai, akár a baráti államokhoz viszonyítva. 2./ A korszerű idegenforgalom lebonyolításához szüke&aa létesítményeink elégtük uek é3 általában non ütik mog a nemzetközi színvonalat. Az idegenforgalom politikai, kulturális és gazdasági jolentöságo rendkívül nagy. Politikai Jelentőségét még e -k oarli, hogy £ háborús félelemtől gyötrődő emberiség osztatlan béke óhajénak, a békés egymás mellett élés politikájának egyik legkifejezőbb oszközo. Az idegenforgalom fejlesztésének kérdésével mega Hruscsov olvtárs ín foglal- kozott. 1957. deooűibcrőben Piokoring angol újságírónak adott nyilatkozatában többek között azt mondotta: "Az idén több intéz!'Most tettünk ez idsgenforg' lom megkönnyítésére. Felülvizsgáltuk a turisták ellát*, i költségeit s a külföldi valutákhoz viszonyítva előnyösebb rubel átszámítási árfolyamot állapitottünk mog. Ezzel lehetővé tettük, hogy olcsóbban tehessenek turíetautazdsokat országunkban, Ita további int.ózke- dőere lc„z szükség, még foglalkozunk ezzel a kérdőjel, mórt kedvező foltétolckot akarunk toremteni az idegenforgalom fejlesztéséhez." Hruscsov alvtórs szavaiban az idegen- forgalom magyar problémái megoldáséra is felette hasznos szempontokat fedezhetünk fc:.*.e Ezek az elvek érvényesülnek az cgvro szélesebb keretekbei kiépülő csehszlovák, bulgür éo longyol idegonforgolomban is. a oagyer ’szégi idegenforgalom kifejlccztésének természetszerűleg speciális vonatkozást.! is ...nnek, amelyek egyrészt a múltban gyökereznek, máerészt pedig ezzel a körülménnyel állanak kapcsolatban, hogy évtizedes lemaradás után n legkorszerűbb idog^nforgrlom mcgvalóC-Vjására nyilik alkalmunk. • A múltban osak szép tájainkat, természetes gyógytényozőinkut, ételeinket éa ital'inkát, népművészetünket éa történelmi emlékeinket nyújtottuk a külföldieknek, de ma élményként Jelentkezik o külföldi számára szocialista társadalmi berendezkedésünk inlj: ha ezt korszerű idegenforgalmi létesítmények keretében ismeri meg. Minden nép alkotása, kulturáje éo életformája annyiban vélik az emberiség közös kincsévé, amennyiben őzt más népek is nwgisnr !.k éc értékelik. -z idogenf orgelom ezídoig is nagymér tökben , járult hozzá a hazei népművészetek reneszánszához, az idegenforgalom kedvéért szépült és csínosodott sok minden, a külföldi értékelés is hozzásegített ahhoz, hogy jobban becsüljük ós szeressük népszokásainkat, népviselotsinkot, ősi táncain és népdalainkat. v az idegenforgalom gazdiéig. Jelentőségét az egyes állomok külkorcskedclmi mérlegei ly hatásosan demonstrálják. Komcsik Svájc, de Ausztria; Dánia és egész sor kisebb ország fő jövedelmét az idogenf orgelom adja® De meggyőzőek a hazai adatok la. 1937-bon Magyar- országon ta idegenforgalom kezel 4c millió pengő bevótejt eredményezett® Ez az ragusz évi oxportunknak 7 %**át tót te ki. az Moge.iforgr.Tom valuta3z o.’.Wj eróbe■ i a harmadik helyen állt a vágó ós igátóll.at, illetve gabonaexportunk után. Ez az összeg uz akkori éo a iaf.1 népi penzióárok egybevetése sicc Li kb, 4c o millió forint borét clt je1 out ont, Kom lehet figyelműn kivül hagyni, hogy nz idogenfcrgclom nálunk olyan cikkokot fogyaszt, emi c. rendes exportmennyiségen fölül bőven áll rondclkczésio. Ezzol szemben u fő.-nT idegenforgalomból meggazdagodott Svájc az idegen forgalom elsőrendű szükség ioto.lt /ú'<Z ■ ital/ importból fedezi. / 3 ! i L ra U
