1958. április 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
30
fflgfr * - *-ró. » « > ■ i- 2 A költségszint kedvező alakulása, a termelés emelkedése, illetve n termelés összetételének megváltozása miatt jelentkező üzeni és vállalati általános költségek csökkenése, vnlanint n vállalatok jó munkájától függetlenül jelentkező nyereségek /:jogtalan ártámogatás, túlszámlázás, stb.:/ következtében a vállalatok II-IV. negyedévi alapjövedelmezőségüket - 11 vállalat kivételével - túlteljesítették. Ennek eredményeként az alapjövedelmezőséggel szemben 54.7 nillié forint többletnyereséget értek el, annak ellenere, hogy az 1957. évben végrehajtott forgalmiadé vizsgálatok során a vállalatok terhére 12.2 millió forint adóhiány ée birság került megállapításra, amely összeg a vállalatok nyereségéi csökkentette. / Legnngvobbjösszegü többletnyereséget - 14.8 millió forintot - a Kézműipari Tröszt vállalatai értek ol a normákkal szemben elórt anyngrueg- takaritá.s, a hulladék és osztályos anyagból I.osztályú termékek olc"’- litásn, az I©, osztályú termékek arányának emelkedése, az üzemi < a általános költségek csökkentése, az ujitrisok, nz ószszerüsitécok, n., átszervezések és a gépesítések eredményeként, az eredményt felülvizsgáló revizorok 3.6 millió forintról állapították meg, hogy az a vállalatok jé munkájától független többletnyereség, A Textil- Bőr és Szőrmeipari Tröszt vállalatai 12,8 millió forint többletnyereséget mutattak ki. A többletnyereság legnagyobb r"sz( nnyagmeg- takarításból származik, de hozzájárult a többletnyereség eléréséhez a rezsi-csökkenés, a végrehajtott bérrendezés és az átszervezés is© Ebből as összegből 4.2 millió forint a vállalatok jó munkájától független te nyozők következménye, A V. és Szerelőipari Tröszt vállalatainál közel lo millió forint • többletnyereség. Az Óra- és Ókszeripnri Vállalat a technológia megtel toztntásával, kisgépe3itéssel ért el jelentős /:1«6 mil]áé forintos ' mogtakarítást, A Fémtömegcikkgyárnál az anyagnormák megszigorító , valamint az Üzemi és vállalati általános költségek csők! intése 1® > n-F lió forint többletnyereséget eredményezett, a Vasöntő év, Tűzhelygyára a hu 11 ad ékanyag fokozottabb ielhasznalusava.1, az anyagnornák szigorúbb betartásával, uj technológiai eljárások bevezetésével .a a bérmunkák csökkentésével 1.2 millió forint töbhletnyereségct ér-* el. A ^Vegyesipari Tröszt vállalatainak 6.6 millió forintra többletnyereségén belül kiemelkedő eredményt ért el a Műanyag ós Töltőtollgyár egyrészt a helyettesitő anyagok felhasználásával és a nelejt-csökleont'ésscl. másrészt uj technológiák bevezetésével, A Szervestrágyagyüjtc és Keres-' ködeim:! Vállalat a fűtési és fuvarköltségek csökkentése, olcsóbb anyag felhasználása és műszaki intézkedések következtében ért el eredményjavulást# A Iliivé szí Kézműves Vállalatnál az uj vezetőség által végrehaj tott termelésátszervezés és nz uj technológiák bevezetése jelentős meg-- takarítást eredményezett, A merleg és eredmdnyfelülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy n vállalatok altal kimutatott 54.7 millié forint többletnyereségből összesen 16.1 rnilxió iorint az az összeg, amely nem a vállalatok jé munkájának | az eredményé. A többletnyereség tovább csökkent 4 millió forinttal ©az önköltségcsökkentő beruházási hitelek visszafizetésére és n vállalatfejlesztési alaphiányok megszüntetésére fordított összegekkel, liindr-ok "4 gyeiorabevótele után a vállalatok 18,2 millié forintot osztottak fel nyo- res<;grészesedésként, ami osztályszinten 13.1 napi munkabérnek felel meg. A vállalatoknál visszatartott összeg az összes többletnyereség 51.,J. Az ujrendszerben gazdalkodé vállalatok közül 12 vállalat non fizetett dolgozóinak nyereségrészesedést. 17 vállalat o-6 napi, 22 vállalat 7-12 X Y 1 j i. _ . . ..
