1958. március 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
36
4 j 3,/ A szabálysértési eliárás gyakorlati tapasztalatai.; | a./ A pénzbírságok ‘ óhajthatatlanoáge esetén kiszabható elzárásban te-- tésnek az 1955® évi 17, tvr-rel történt eltörlése azt eredményezte, hogy mig a múltban a pénzbírságok befizetése közel loo %-os volt., ez átváltoztatás eltörlése után a kitnabott pénzbírságoknak csak mintegy 36-4o %-a folyik be, Főleg a huligán elemekkel /engedély nélküli utcai árusok, nepperek, stb,/ szemben marad meddő a behajtási eljárás, merc ezeknek megfogható jövedelmük nincs, így a társadalomnak éppen a legfegyelmezetlenebb rétege követhet el gyakorlatilag büntetlenül szabály- sértéseket, és az eljárásnak velük szemben se nevelő hatása, se visszatartó ereje nincs, A jelenlegi behajtási eljárás emellett nehézkes is és túlterheli az'amúgy is sok munkával ellátott pénzügyi apparátust- Ennek következtében hosszú hónapok, nem egyszer évek telnek el, mig.• egy-egy pénzbírság valóban behajtásra kerül. Ez a tény már önmagában meghiúsítja a szabálysértési eljárás gyorsaságában rejlő nevelő és visszatartó hatást, emellett a pénzbírságoknak mintegy 3o %-a elévül a behajtási eljárás eorán. Feltétlenül szükséges lenne tehát a pénzbírság meg nem fizetése esetére annak elzárásbüntetéssó történő átváltoztatását lehetővé tenni. Ezt valamennyi kerületi végrehajtó bizottság és a rendőrség is egyöntetűen jav:.;olja. Arra, hogy a múltban sara az elzárás ténye, hanem annak lehetőségére utaló tudst biztosította a pénzbírságok befizetését, jellemző, hogy a Felszabadulás után Budapesten egyetlen esetben sem került sor átváltoztatott pénzbírság miatt kiszabott elzárás tényleges végrehajtására, mert az elkövetők legkésőbb ez átváltoztató végzés kibocsátásé után megfizették a pénzbírságot® b./ A szabálysértési eljárásnak az a rendelkezése, hogy minden feljelentettet, mindenesetben meg kell idézni meghallgatás végett, nagymértékű m munkatöbbletet ró a szabálysértési előadókra és megnöveli az ügyintézési időt, Haatónyállás kellő tisztázottsága esetén a feljelentett idézése nem volna kötelező, a bírságoló határozat már a feljelentést követő napon kibocsátható lenne, ami az eljárás nevelő erejét is növelnéd Emellett a törvényesség biztosítható volna azáltal, hogy az igy kibocsátott határozat ellen a jogszabály felszólamlási lehetőséget nyújtana,.. Feltétlenül szükségesnek látszik .. eljárási 'szabályok módosítása utján lehetőséget adni arra, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben a bírságoló hat/.ság a feljelentett meghallgatása nélkül bocsáthasson ki bírságoló határozatot, b c./ A szabálysértéseket meghatározó, 1879© óta megjelent tételes jogszabályok szétszórtan találhatók a joganyagban. Ezért szinte elháríthatatlan nehézségbe ütközik a szabálysértéseket meghatározó jogszabályok áttekintése. Az egyre bővülő joganyag és a szabálysartési munkakörbe egyre nagyobb 3zámb^n kerülő uj előadók érdeke megköveteli kod.í- fikációs gyűjtemény kiadását, ,¥■■■■ ■ - — ... ■ — "00000- é . . * mr
