1958. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

230

i- 16 Sőt: nem lehet elképzelni hazafias nevelést - most nem a nacionalistát gondolom - amely nem támaszkodik komoly ismeretekre a magyar nyelv, a történelem és az irodalom területén. És még sok mindent nem lehet elképzelni, ha a dolgok igy maradnak.

Nem tudom, hogy miben látszanék meg a túlterhelés,- mert ha az ember nézi, hogy mennyi időbe kerül nekik egy-egy felkészülés a következő napra, úgy azt egyáltalában nem lehet soknak mondani. A saját gyermekemnél szerzett tapasztalat alapján mondom ezt, azonkivül egyéb tapasztalatokból is, hiszen mostanában sokat foglalkozom ezzel a kérdéssel. Egészen könnyen, másfél óra alatt elvégzik a következő napra való felkészülést Talán a tanitás módja száraz, üres, és lélektelen bizonyos helyeken. Ezt nem tudom, - de véleményem szerint nincsen tudás -anyagbeli nehézség.

Nagyon nagy nehézségek vannak a nyel.vtanitás területén, és különösen meg kellene vizsgálni az orosz nyelv tanításának helyzetét. Rendkívül silány az a pedagógus-gárda, amely az általános iskolákban orosz nyelvet tanit, - a gimnáziumokban pedig óriási igényű és kissé nagy képű ez a tanári gárda. Nyírják a gyermekeket a középiskolákban oroszból, holott nagyon jól tudhatnák, hogy az általános iskolákban a pedagógusok néhány éve tanulgattak valamit oroszul általánosságban, és hogy az eredmény rossz. Egyáltalában nem helyes, hogy olyan nagy követelményeket támasztanak az orosz nyelvből, amikor jól emlékszünk, hogy mi történt októberben és utána ezzel a nyelvvel, - és amikor tudjuk, hogy milyen gyenge az általános iskolákban ez a nyelvtanítás.

Tehát azzal kellene foglalkozni, hogy az általános iskolákban lerakjuk a valóságos alapokat, amelyekre építeni lehet. Mert ha eddig nem raktuk le az alapokat, akkor azokat le kell rakni,

vagy pedig ki kell találni valamit e-helyett. Én nem tudok mást látni. () 3O

. 8#* • •t'Mp

■ X

mr