1958. február 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
35
I- 3 a növényházak nem voltak ellátva tüzelőanyaggal, az anyanövény állomány sokhelyen elpusztult, az eszi talaj és vetési munkákat csak részben tudták elvégezni és nagy veszteségek voltak az állatállomány területén is. Mindezekhez hozzájárultak az ellenforradalom által okozott szervezeti károk is. A növényt ormosztés 1957.évi termelési feladatai a vöt és szerkezet belterjesség irányában való fejlesztését jelölték mog. A termelési torvok toljositéso során jelentős előrehaladást tettünk mog ezen a téren. Ebbo az irányba mutat a konyérgabona vetést őrület o arányának csökkenése, illetve a takarmánygabona és a szálastakarmányok, valamint a pillangós viráguak területi arányának növekedése, /l.sz.tábla/ A zöldségtermesztés torüloti aránya nem csökkent az előző évhez viszonyítva, azonban komoly nehézségek jelentkeztek az öntözött területűk kihasználásánál, a munkaerőhiány, valamint a kollő szakmunkaerő hiány következtében. Ez azt idézto ölő, hogy több t ormelőszivot- kezotbon csökkent az öntözéses zöldségtormosztéB területe. A szövetkezetek a zöldség és virágtormoléshez 1957.óvben 25.431 m2 növényház felületet és 48.843 db. mologágyi ablakot használtak föl. A főbb növényok termésátlagainak alakulása ko<)voző volt. Ezt olősogitotto, hogy a szövetkezetek az elmúlt évben 3.000 q. műtrágyát használtak fel, továbbá, hogy mintogy 22.000 normálholdnyi gépi munkát végzott a gépállomás. A szövotkozetok 460 kh. gyümölcsös és 134.5 kh. szőlőterülettel rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy ezen területeknek nagyrésze ujtolopitásü, igy az olmult évben a szövetkezőtek a szőlő és gyümölcát őrület okon a termőre fordulás jó olőkészitósdt munkálkodtak. Az állattenyésztést su/totta a legnagyobb mértókbon az ellenforradalom. Az 1957.óvi terv fő célkitűzése ezen a téren az volt, hagy az orodoti állományt visszaállítsuk,, A 3zarvaűmarhaállomány és ezen bőiül a tohénállomány 100 kh„ "-'lántóro cső 3záma jelentős mértékben emelkedett az 1956.évi színvonalhoz viszonyítva. A növekedésnek további lehetőségűi is fonnállnak, mert a férőhely kihasználás a szarvasmarhánál mintegy 70 %-os. Ugyanakkor n mennyiségi növekedés mol- lott döntő feladat a 3zarvasmarhoállomány minőségének megjavítása. /3.szctábla/ / x r'' • ’A i 5 'rá 1 < . nr
