1958. február 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
166
ki kell terjeszteni a teljes rendelkezés határáig. Akkor marad mögötte egy ideológiai elgondolás, hogy minden az államé, de a területek felett való rendelkezésnek az egész vonalon feltétlenül a községnél kell lennie. Most nem érintem a felügyelet stb. kérdését, hiszen ezek adminisztrativ dolgok, hanem csupán ezt az alaptételt, amely nélkül telek-politikát folytatni nem lehet. Tehát* még arra is teszek javaslatot, hogy amennyiben az elsó - nézetem szerint helyes - megoldás nem volna elfogadható, akkor ki kell mondani, hogy a főváros kezelési jogkörét a teljes rendelkezés határáig ti kell terjeszteni. Egyelőre további hozzászólásom nincs. Elfogadom a javaslatokat, miután mind a két javaslat tulajdonképpen előkészítéseket jelent és az előkészítés során elsősorban tisztázni kell azt a kérdést, vájjon megtacapják-e a községek - elsősorban a főváros - a teljes rendelkezési jogot azok felett a területek felett, amelyek nem cél-tulajdonban vannak, vagy amelyek telekkönyvezxe nincsenek ■ valamilyen okból. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez az első kérdés, amelyet el kell dönteni. Ha ez el van döntve, akkor beszél- hatünk a többi problémáról, amelyek általában helyesen vannak felvetve, éa inkább arról lehetne beszélni, hogy hogyan tudjuk azokat racionálisan megoldani. Az Irodára vonatkozóan nekem is az a nézetem, hogy az vojna a helyes, ha nem az osztály vezetné. Nekünk két figuránk van: a vállalati és az intézeti figura. Ez feltétlenül az intézeti figurába tartozik, és nem a vállalati konstrukcióba. Még egy mondatban utalni kivánok arra, amit nem osztok. Azt mondja az előterjesztés, hogy a főváros terület-gazdálkódásá- nak az irányítása az Irodára tartozik. Ez nem tartozik az Irodára. Az irányítás az osztályra tartozik, minthogy ez a hatósági témakörbe tartozó tevékenység. Az Irodát tehát nem vagyok hajlandó feljogosítani arra, hogy ő folytasson politikát. 4 A a ff., ,,, v X j 4 - 10/a - 1 *• mr -
